Hunbrony Fórum: Csoportterápia - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
  • (123 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • Utolsó »

Csoportterápia Gondok és bajok egyengetése (szivárványágyúval)

#41 Felhasználó nem aktív   Moonshiner 

  • Law abiding citizen (especially §34)
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.185
  • Csatlakozott: 04-január 12

Elküldve: 17 február 2012 - 10:54

Üzenet megtekintéseIdézés: Terra - Dátum: 15 február 2012 - 05:20


Nekem például volt olyan hogy rosszul állapítottam meg a fizikai testem hollétét.
Attól függetlenül nyugodt szívvel hajigáltam tudatosan álmomban a tárgyakat az akaratommal.



Érdekesen hangzik. Ezt úgy értsem, hogy alvajártál testen kívül és átrendeztél pár dolgot a valóságban, miközben a tested csak feküdt?
Derpa Derpa Herp Derp
0

#42 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.361
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 17 február 2012 - 06:01

egy valószínűleg nem létező helyszín volt. Nem alva jártam, az álmomon belül tevékenykedtem.
De volt már hogy "otthon" is voltam az álmomban. Úgy képzeld el mint egy virtuális játékot egy
virtuális szemüveggel, amit az akaratoddal irányíthatsz.
kép
0

#43 Felhasználó nem aktív   Nite 

  • Lyra fan
  • Csoport: Adminok
  • Hozzászólás: 2.314
  • Csatlakozott: 07-január 12
  • Location:Budapest, Hungary

Elküldve: 17 február 2012 - 06:15

Üzenet megtekintéseIdézés: Terra - Dátum: 17 február 2012 - 06:01

Úgy képzeld el mint egy virtuális játékot egy
virtuális szemüveggel, amit az akaratoddal irányíthatsz.

Ezeket a fajta álmokat én is komálom, általában amint rájövök hogy tudom irányítani, megyek és repülök pár kört :)
kép
0

#44 Felhasználó nem aktív   Moonshiner 

  • Law abiding citizen (especially §34)
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.185
  • Csatlakozott: 04-január 12

Elküldve: 17 február 2012 - 08:46

Üzenet megtekintéseIdézés: Nite - Dátum: 17 február 2012 - 06:15

Ezeket a fajta álmokat én is komálom, általában amint rájövök hogy tudom irányítani, megyek és repülök pár kört :)


Tizenöt éve nekem is volt két-három alkalom amikor összejött, olyankor én is huss ki az ablakon és megnéztem mi a helyzet a város felett.
Egy ideje viszont alig van, hogy álmodom valamit (legalább is amire emlékszek) és ha igen az gyakran valami megrázó horror.
Derpa Derpa Herp Derp
0

#45 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 18 február 2012 - 11:36

Nekem nagyon ritka az az álom, amit irányítani tudok, de rengeteg olyan van,amire emlékszem.

Tavaly kimentem a családdal Kelet-Szlovákiába márc.14.-én egy hosszú hétvégére. Nem tudom milyen hatás tette velem, de egyik este valami eszméletlen királyat álmodtam. Reggel, mikor felkeltem,annyira jól emlékeztem rá, hogy azonnal leírtam és megpróbáltam minden egyes részletre visszaemlékezni.
Gondoltam megosztom veletek:

Gladiátor voltam, és egy rácskapu választott el az arénától. Bent lehettem valamelyik tömlöcben, rajtam kívül még sok ember volt ott.
Valamiért vért fröcskölt rám egy ember, nem tudom miért. A vért elkentem magamon (talán valami szertartás???). Majd láttam, ahogy két ember bevonszol egy halott gladiátort, egy másik páros pedig épp kimegy az arénába, talán ugyanezért.
Az a kettő, akik érkeztek odajöttek hozzám és a kezembe nyomtak egy csomó aranyérmét. Jobban megnézve nemcsak arany volt köztük, hanem ezüst és réz vagy bronz is. Az egyikük azt mondta, hogy ezek sárkányérmék és roppant értékesek, bizonygatták, hogy igaziak. Nem tudom, hogy miért adták nekem.
...Filmszakadás...

Mielőtt folytatnám az álmom, beszélnék a sárkányérmékről.

Kísértetiesen hasonlítottak az Euróra. Amennyit kaptam az erszényben, annak az összértéke magas lehetett,már nem emlékszem. Mintha cestercius-nak emlegették volna azok ketten. Az 1 ezüst érme talán 50 cesterciust ért.
Emlékszem még az érmék díszítéseire.
Egyértelműen valamilyen hatalmas és dicső (vagy vesztes?) csatát örökítettek meg.
Sajnos csak 3 érme díszítésére emlékszem.

1. érme: egyik oldala: Egy 10 fejű hidra körül menekülnek a katonák, de néhányan harcba bocsátkoznak ellene. A hidra jobb oldalán volt négy fej: 3 együttesen marcangolt egy katonát, a negyedik épp a tömegbe csapott.
Bal oldalon is volt négy fej: azok a tömegbe csaptak és ordítottak. A két elülső fej pedig a magasba emelkedett.

2. érme: Kicsit homályos. Egyértelműen egy sárkányt ábrázolt, de talán ült és kitárta szárnyait, vagy ült, kitárta szárnyait és a mellső lábait felemelte a földtől.

3. érme: sárkányfej nyakkal együtt a az érem jobb szélén.

Álom folytatása:új színtér

Egy fantasy képregényt olvastam, valamilyen hatalmas csatáról. Voltak ott varázslók, katonák, mitikus lények és 1 démonra emlékeztető személy. Egyértelműen mind egy oldalon álltak, mert mindenki egy bizonyos pont felé nézett.
...Filmszakadás...

Egy kellemes szalonba érkeztem egy magától kitáruló ajtón keresztül.
Két alak volt bent. Az egyik a kandallónál ült bársonyszékében és szemüveget viselt. A másik egy dohányzóasztalnál ült, egyértelműen engem várt. Leültem és megmutattam neki a sárkányérméket. Ő áhítattal és lelkesen tanulmányozta őket, de a szemüveges azt bizonygatta, hogy hamisítványok. Mikor nem hatott szava ránk, elkezdett sárkánnyá változni. Szemei tűztől izzottak, ahogy szája is (Deadwing?), közben egyre nagyobb lett. A ház omladozni kezdett, kimenekültünk, át a kerten egy sziklaszirthez. Előttünk csak a mélység.
Érthetetlen módon azt kértem társamtól, hogy fúrjon lyukat, amin keresztül lejuthatunk. Ő elővett (valahonnan) fúróját, ami több forgó fúrófejből állt és az egész szerkezet is forgott. Fúrni kezdett, de mégis lezuhantunk, viszont valahogyan túléltük.
Egy esőerdőben tértünk magunkhoz (ez nem filmszakadás)és a semmiből egy lány esett ránk. Feltápászkodott, bemutatkozott (nevére nem emlékszem) és bizonygatta, hogy ismeri az esőerdőt és szívesen átsegít minket rajta, persze jutalomért cserébe. Erre mi elutasítottuk segítségét. Hirtelen egy raptor ugrott elő a bozótból és elkezdett kergetni minket. A lány persze nem csinált semmit, csak mikor beleegyeztünk segítségébe, akkor végre elüldözte az őshüllőt.
Utunk során megkóstoltam egy furcsa gyümölcsöt, ami ízlett nekem. Útitársaim ettől megdöbbentek, összenéztek,majd megint rám.
...Filmszakadás...

Társaim és én egy hegyoldalon voltunk, egy nagy csata emlékhelyén. Az egész hegyoldal egy háborús emlékmű volt, ami azt a pillanatot örökíti meg, amikor a sereg felfejlődött a támadáshoz. Álmomban ekkor jöttem rá, hogy, ezek voltak a képregénybe is.
A nagyobb lények nyitott szája a mélybe veszett és zöldes derengés jött fel belőlük a felszínre. Mentünk néhány lépést és megálltunk a démon szobra előtt, ami úgyszintén benne volt a képregényben.

Itt ért véget az álmom.
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#46 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.361
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 18 február 2012 - 04:42

Az álmok igen ködös és nem ritkán érthetetlen üzenetekkel bombázzák az embert. Egy részük a napi eseményeket, traumákat, miegymást dolgozza fel. (mint például a legutóbbi álmom, amiben tisztán emlékszem hogy KékVágta hátán ültem :D ) egy másik részükről megoszlanak a vélemények. Valaki azt mondja a jövőt jósolja meg, vagy régebbi életünkből mutat jeleneteket. (emlékszem egy álmomra, amiben 1940-es években jártam, meg egy másikra, amiben láttam, amint a falumban bekötik az áramot. illetve egy olyan álmom is volt amiben egy 22. századi pénzérme volt a kezemben)
Van akik szerint az emberi elme csak szórakoztatja magát, kipihenve a napi fáradalmakat.
megint mások szerint egy másik világban, vagy egy közös mentális hálózaton (mint az internet) bolyongunk ilyenkor.
Hogy melyik az igaz? senki nem tudja. Az emberi agy olyannyira összetett, hogy a mai tudósoknak fogalmuk sincs arról, hogy nem hogy pontosan, hanem nagyjából hogyan működik.

Ezért érdekelt, érdekel annyira az álom világa, mert egy hatalmas rejtély. Engem vonzanak a rejtélyek.

Én legtöbbször arról álmodok amivel éppen foglalkozok a valóságban. Most hogy a pónik kerültek a szemszögembe, sokat álmodok pónikkal, viszont érdekes módon alig találkozok a showban szereplő pónikkal. Főként ismeretlen (OC?) pónikkal találkozok. Egyetlen emlékem Fluttershy volt, de őróla is csak egy halvány emlékképem van.
(persze lehet hogy voltak olyan álmaim, amiben láttam mindet, de sajna nem emlékszem rájuk.
kép
0

#47 Felhasználó nem aktív   Skywing 

  • Equestrian Colonel
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 147
  • Csatlakozott: 21-december 11
  • Location:ponyville

Elküldve: 18 február 2012 - 04:52

Idézet

Az álmok igen ködös és nem ritkán érthetetlen üzenetekkel bombázzák az embert.


Nekem egyszer volt egy olyan álmom amiben Twilight könyvtárában voltam és beszélgettem vele valamiről(már nem tudom miről)angolul.Ez még annyira nem is furcsa de az már igen hogy tökéletesen beszéltem álmomban ezen a nyelven mintha csak angolnak születtem volna.Meg még van egy minden nyáron visszatérő rémálmom arról hogy a nyár közepén még ugyanúgy suliba járunk és ezt minden nyáron legalább egyszer megálmodom.
0

#48 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 18 február 2012 - 05:51

Annyira irigyellek benneteket.
Amióta FIM rajongó lettem, sohasem álmodtam ilyen témában (persze előtte sem). Talán egyszer mégis, de semmi emlékem nem maradt, csak egyszerűen az érzéseim mondják ezt velem (mert ezt akarom hinni), de az agyam hevesen tiltakozik, hogy nem álmodtam ilyet. :'(

Terra, véletlenül nem tudnád leírni a 22.századi érmét?
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#49 Felhasználó nem aktív   Miley 

  • Oyashiro-sama
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 123
  • Csatlakozott: 27-január 12
  • Location:Hinamizawa

Elküldve: 18 február 2012 - 06:34

Én mindennap pónikkal álmodok, és igen izgalmas kalandokba keveredek velük x) Van olyan is hogy én is valamelyik póni vagyok
" There's always gonna be another montain, I'm always gonna wanna make it move
Always gonna be an uphill battle, sometimes i'm gonna have to lose
Ain't about how fast I get there, ain't about what's waiting on the other side
It's the climb "
0

#50 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 18 február 2012 - 06:37

Azt hittem el is mesélsz párat.
*Reménytől csillogó tekintet.*
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#51 Felhasználó nem aktív   Lucky Roll 

  • Certified Witch-Killer
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 2.268
  • Csatlakozott: 16-január 12
  • Location:Behind you!

Elküldve: 18 február 2012 - 06:50

Én (utólag) nagyon jót szórakoztam a rémálmomon, amit azon a héten láttam, mikor felfedeztem a sorozatot, nevezetesen:
Egy mega-szálloda portása voltam: portásos dolgokat csináltam, amikor hirtelen Pinkie Pie berontott az ajtón, két felfegyverzett ember társaságában (ugye ő maga nem tudta volna kezelni a fegyvereket, hisz nincsenek ujjai!). Túszul ejtett, és követelte, hogy engedjem beljebb, mindezt végig a sorozatban megismert vidám természete jegyében :P (portásként az én dolgom lett volna a hívatlan látogatókat kinn tartani). Engedelmeskedtem, utána sikerült meglépnem tőle, az álom maradék részében pedig rettegve próbáltam elkerülni (falhoz lapulva, stb), várva a rendőrség érkezését.

Hogy miért volt olyan veszélyes Pinkie? Próbáltatok már menekülni valaki elől, aki az akaratával véletlenszerűen átváltoztatja az embereket mindenféle random tárgyakká (mert ezt csinálta)? Szerintem ez a képesség passzolt hozzá :D.
kép

It's official. Pony is the new manly.
0

#52 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.361
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 18 február 2012 - 07:05

Üzenet megtekintéseIdézés: Bluedrake Miller - Dátum: 18 február 2012 - 05:51

Annyira irigyellek benneteket.
...

Terra, véletlenül nem tudnád leírni a 22.századi érmét?


Megpróbálom megerőltetni az agyam, mert elég régen, két, három éve álmodtam:
Annyi tiszta hogy az érme alján szerepelt a dátum, kettőezer-egyszáz valamennyi. (40-69 közötti volt a dátum)
a dátum mérete az elég nagy volt, kicsit nagyobb mint az 50 forintoson a legnagyobb betűméret.
az érme anyagára nem emlékszem, de a sárga(réz) szín dominált.
Arra emlékszem még hogy nem volt értékes, de a tényleges értékére nem emlékszem( és nem is jelent meg az álmomban)
mérete egy 50 forintos méretéhez volt hasonló.

Az már sajnos homályos, hogy mi volt rárajzolva. De volt rajta valami, az biztos.
kép
0

#53 Felhasználó nem aktív   Miley 

  • Oyashiro-sama
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 123
  • Csatlakozott: 27-január 12
  • Location:Hinamizawa

Elküldve: 18 február 2012 - 07:09

Oké, az egyiket leírom.
My little pony, Barátok közt, Avatar - The last airbender, és real life keresztezés álom (xD)
Celestiát megszállja egy szellem, és gonoszul örökös nappalt akar hozni az egész világra. Equestria már teljesen elsivatagosodott, de a mane six (én voltam Fluttershy) elhatározta, hogy megmenti. Elindultunk arra a helyre, ahol Celestia táborozott a hadseregével, a Napföld harcosokkal és a tűzidomárokkal (Avatar). Útközben találkoztunk a Barátok közt-ből Mikivel, Nórával meg Attilával, akik sírva jöttek, hogy Magyarország is sivataggá vált. Rainbow Dash nem komálta őket, ezért állandóan mögöttük jött, és figyelte őket. Miki folyton meg akarta fogni Nóra kezét, de Attila rácsapott, és azt mondta: rossz kutya xD Rainbow rájuk szólt, hogy nem szabad verekedni, és ekkor fejbe találta egy bumeráng x) (Avatar tartalom jön, ha nem ismered, nyugodtan kérdezz rá) Sokka, Aang, Katara, Toph, Suki meg Zuko ugrott elő egy homokbucka mögül, és azzal fenyegettek, hogy végünk, ha Celestiát szolgáljuk. Twilight elmondta nekik, hogy mi is éppen azért megyünk, hogy megállítsuk, és mutattuk a nyakláncunkat, hogy mi vagyunk a Harmónia Elemei. Katarát kivéve mind elhitték, és ő a sor végén jött, mellettem. Megkérdeztem, hogy vízidomár-e, és mondta, hogy igen, erre én azt válaszoltam, hogy én is x) (mondjuk ez elég durva xD) Teljesen megörültünk egymásnak, és arról kezdtünk beszélgetni, hogy Selena Gomez-nek jó az új száma xD Közben Suki próbált rámászni Mikire, és Sokka meg Nóra elkezdett féltékenykedni. Nóra összeverekedett Sukival, Sokka meg Mikivel, és Pinkie Pie ilyen royal Canterlot voice-on elkezdi: ITT VAN AZULA! Mindenki elkezdett sikítani, és félve összebújtunk egy csoportölelésben, mikor meglátták Azulát (Trixie cuccában) és mellette Trixie-t (Azula cuccában) egy homokdomb tetején. Azula elkezdett beszélni: Én, a Nagy és Hatalmas Azula és a barátnőm, Tűz Ura Trixie kijelenti, hogy el vagytok fogva, átadunk titeket Főnix királynő Celestiának!
Megnyílt alattunk a föld, és sajna felébredtem xD
" There's always gonna be another montain, I'm always gonna wanna make it move
Always gonna be an uphill battle, sometimes i'm gonna have to lose
Ain't about how fast I get there, ain't about what's waiting on the other side
It's the climb "
0

#54 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 18 február 2012 - 07:16

Miley: Úúúúú! Na ezt nevezem crossovernek!
Talán jobb is, mint az én alien-bionicle crossoverem.

Terra: semmi baj, úgyis csak arra voltam kíváncsi, hogy mennyire emlékszel vissza az álmaidra, ha nem írtad le őket.

Lucky Roll: Pinkie Pie mindenre képes, annak ellenére, hogy nem repül és nem tud varázsolni. Amúgy ez neked azért volt rémálom, mert álmodban féltél PP-tól?
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#55 Felhasználó nem aktív   Miley 

  • Oyashiro-sama
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 123
  • Csatlakozott: 27-január 12
  • Location:Hinamizawa

Elküldve: 18 február 2012 - 07:19

Elmondod? :D
" There's always gonna be another montain, I'm always gonna wanna make it move
Always gonna be an uphill battle, sometimes i'm gonna have to lose
Ain't about how fast I get there, ain't about what's waiting on the other side
It's the climb "
0

#56 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 18 február 2012 - 07:25

A történet ott kezdődik, hogy az ember-alien királynő már javában uralkodik a matoranok felett, és én egy felderítő szonda segítségével feltérképezek egy, a város és az esőerdő mellett elterülő gigantikus barlangrendszert. Itt ütöttek tanyát az alienek, és az évek során valóságos metropolist építettek ki.
A barlang bejáratánál még semmi alienre utaló jel, de minél beljebb jutottam, annál inkább: kezdetben még csak pár csontváz és járőr (valamiért nem vettek észre), majd még több csont és mégtöbb csont...
Elértem egy óriási csarnokot. Az MI szerint ez egy hatalmas nászszoba: itt párzanak az alienek. Valóban. Mindenhol egymást ölelő csontvázak és mellettük egy-két tojás, bennük a lüktető Halál. Ezek szerint az alienek párzás után elpusztulnak. Valahogy a maga groteszk formáján, de kedvesnek, sőt romantikusnak találtam, hogy így ért véget az életük: egymás karjai közt, szeretetben (szerelemben ?)...
Továbbhaladok és egyre több megnyilvánulását látom az alienek "építészet művészetének": lassan nem tudom megkülönböztetni a barlang falát és a csontfalakat. Nem tudom hol kezdődik a "csontépítészet" és hol a barlang.
Átpréseltem magam egy hasadékon, mert fény szüremlett ott ki. Ami látvány fogadott azon egyszerre borzongtam meg és ámultam el. Csontváros, erkélyről nézve. Zöld és Napsárga fényforrások mindenhol.
Felmászok egy oszlopon és a plafonon folytatom az utamat. Egy oltár féleség elé érkezem, és kit kapok lencsevégre? Magát a királynőt! A tojócsöve sehol, kecses és nőies, az arca mint a fekete márvány. Illúzióromboló ugyan a megnyúlt koponya és a csontos farok, de egy hibridnél ez rendben van.
Nem tudom, mit csináltam de észrevett, egyből riadót fújt, és elfogtak, de a szonda megmenekült. Filmszakadás...

Az esőerdő felett haladunk egy fennsíkon. Nagyon lebilincselő látvány a völgyben elterülő évmilliós erdő, de bár ne alienek vennének körül. A völgyben látható még egy hatalmas piramis, ami a legendák szerint a Nagy Szellem aranypiramisa, az épület legutoljára évezredekkel ezelőtt nyílt meg, ráadásul az alienek még nem tudtak behatolni, ezért az ellenállás szimbóluma lett. A horizont határán pedig még látható volt a matoranok városa (nevét elfelejtettem).
Egy nagy börtönkomplexumba vezettek, ami a hóhatár közelében volt, tehát szállingózott és egy kis réteg hó már volt. Nem viselte a csontépítészet jegyeit. Valamilyen más rendeltetésű matoran épület volt régen. Most viszont tele van rabokkal, ráadásul még a Toa és a Turaga is itt van! Lehangoló volt látni a Toa-t. Mindenkinek külön, teljesen elzárt cellája volt, kivéve Lewa-t.
Ő a börtön udvarán lévő emelvényen volt kiláncolva úgy, hogy mozdulni sem tudott. Kezek, lábak, nyak leláncolva, fegyverét és maszkját elvették.
Tahut egy vízzel teli medencében tartották szintén leláncolva, fegyvere és maszkja sehol. Gali cellájában homok volt, mint Kopaka-éban. Sehol semmilyen víz.
Onua-t vakító fény ölelte körül, teljesen vak volt.
Pohatuh ki volt láncolva a cella közepén és a levegőben függött, hogy ne érjen követ.
Megint filmszakadás.

Nyilván megszöktem a börtönből, mert a matoran városban találtam magam. Egy óriási kőemelvény körül gyülekezett a nép, akiknek a mozdulatait árgus szemekkel figyelték az alien őrök és katonák.
Mikor elég sokan lettünk, megjelent a királynő, és bemutatta a lányát (!), akinek az édesapja nem más mint a Tűz Elementál. Gyönyörű lány volt -megint csak a maga groteszk módján persze-: megnyúlt fej, csontos farok, bordás test, karcsú, nőies vonások, lángoló arc és tekintet. Igazából a csontok és néhány csontpáncél kivételével mindene piros lánggal lángolt. Normális értelemben még izmai és szervei sem volt. Arcáról jól le lehetett olvasni a meleg kedvességet, a megértést és az együttműködésre való hajlamot, amik anyjából teljesen hiányoztak.
A matoranok ezt úgy fogták fel, mint a természet ellen elkövetett legnagyobb bűntényt és pillanatok alatt kitört a lázadás. Az ellenállás is akcióba lendült, a nép élére álltak. Mindenki fegyvert ragadott és megkezdték az alienek kiűzését. Kardok, lándzsák, pajzsok, íjpuskák, zászlók kerültek elő a rejtett raktárakból. A királynőt ez teljesen meglepte, de sajnos sikerült elmenekülnie. Filmszakadás...

Most a Csontvárosban harcolok sok társammal együtt. Folyamatosan visszaszorítjuk őket. Már a metropolis negyede a mienk! Íjpuskámmal sorra szedem le az alieneket, társaim kardokkal és lándzsákkal várják azokat, akik túl közel jönnek.
Valaki a távolból ordít, hogy a királynőt egy csarnok szerű épületbe látták bemenekülni. Azonnal odasietünk, betörjük a csontajtókat, beözönlünk. Kisebb harc alakul ki, de a királynő helyett a lányát találjuk itt. Sír. Olyan szívszorító látvány. Meg sem próbál ellenállni, csak sír, sír és sír.
Egy rövid, ám annál hevesebb vita után úgy döntöttünk, hogy éltben hagyjuk, de őrizetbe vették.
Hírnők érkezett: a királynő elmenekült Csontvárosból, a város védelme összeomlott, az ellenség ott menekül, ahol tud. És még valami: a Toa-t és a Turaga-t kiszabadították. Azonnal megindult mindenki a barlang kijárataihoz, hogy láthassák a 6 hőst.
Ott voltak. A maguk 3 méteres valójukban, fenségesen és elszántan. Mindenki egy emberként üvöltött fel örömében. Boldogságunk végtelen volt, hogy védelmezőink ismét köztünk vannak.
Mintha ez még nem lett volna elég, a Nagy Szellem aranypiramisa megnyílt! Fényét a 6 Toa-ra irányította, akiknek a maszkjai arannyá váltak. Még nagyobb örömujjongás tört ki.
A királynőnek most már semmi esélye! Mi fogunk győzni!
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#57 Felhasználó nem aktív   Miley 

  • Oyashiro-sama
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 123
  • Csatlakozott: 27-január 12
  • Location:Hinamizawa

Elküldve: 18 február 2012 - 07:27

Wow, ez izgi lehetett :D
" There's always gonna be another montain, I'm always gonna wanna make it move
Always gonna be an uphill battle, sometimes i'm gonna have to lose
Ain't about how fast I get there, ain't about what's waiting on the other side
It's the climb "
0

#58 Felhasználó nem aktív   Nite 

  • Lyra fan
  • Csoport: Adminok
  • Hozzászólás: 2.314
  • Csatlakozott: 07-január 12
  • Location:Budapest, Hungary

Elküldve: 20 február 2012 - 10:05

Üzenet megtekintéseIdézés: Skywing - Dátum: 18 február 2012 - 04:52

Meg még van egy minden nyáron visszatérő rémálmom arról hogy a nyár közepén még ugyanúgy suliba járunk és ezt minden nyáron legalább egyszer megálmodom.


Épp azon filóztam hogy milyen rég nem volt rémálmom, de most eszembe juttattad az egyik ismétlődőt, miszerint újra le kell államvizsgáznom :blink:
Hatalmas megkönnyebbülés egy ilyen után felébredni az tuti :)
kép
0

#59 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 20 február 2012 - 10:50

Ez neked rémálom?

Valamelyik héten azt álmodtam, hogy egy csontig aszott, Gollam-szerű teremtmény felbukkan az ágyam előtt (ahol a lábam van), tejfehér szemekkel mered rám, én meg mozdulni sem bírok. Majd eltűnt, de csak azért, hogy az ágyam szélénél villámgyorsan rám ugorjon. Belém kapaszkodott és marcangolni kezdett.
Álmomban felordítottam, de kiderült, hogy a valóságban is ordítok, így ébredtem fel.
Ezek után nagyon nehéz volt nemhogy visszaaludnom, de lekapcsolni a villanyt is.

Egyébkén ma este biztos, hogy valami pónisat álmodtam, de Scumbag Brain nem tárolta el az emléket. Az érzéseim mellett most már az agyam is elismeri, hogy álmodtam pónikról. Ennyi előrelépés történt.

Üzenet megtekintéseIdézés: Miley - Dátum: 18 február 2012 - 07:27

Wow, ez izgi lehetett :D


A kollégiumban álmodtam ezt, mikor ledőltem egy "kicsit" az utolsó órám után. Felkeltem este 6 órakor és emlékeztem az álmomra. Egyből a géphez ültem és gyorsan leírtam a World-be.
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#60 Felhasználó nem aktív   Moonshiner 

  • Law abiding citizen (especially §34)
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.185
  • Csatlakozott: 04-január 12

Elküldve: 20 február 2012 - 11:51

Üzenet megtekintéseIdézés: Bluedrake Miller - Dátum: 20 február 2012 - 10:50

Ez neked rémálom?



Majd megtudod, amikor remegő térdekkel belépsz az ajtón arra gondolva, alig tudsz valamit, bár még három, vagy akár csak két napod lehetne tanulni és egy gollam szerű teremtmény a fotelból megszólít:
- Akkor talán húzzon tételt, kolléga.
Derpa Derpa Herp Derp
0

Téma megosztása:


  • (123 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • Utolsó »


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó