Hunbrony Fórum: Küldetés a Mágikus Gömb felkutatására! - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
  • (4 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4

Küldetés a Mágikus Gömb felkutatására! Tíz póni kalandja, hogy kívánságuk valóra váljon

#21 Felhasználó nem aktív   get the salt 

  • GET THE SALT!!!!!
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.437
  • Csatlakozott: 22-július 13
  • Location:On the road

Elküldve: 15 szeptember 2013 - 11:44

Dr. Alma

Tudtam én, hogy aki egyszer találkozik velem az soha nem felejt el! Gray Moon is csak egyszer volt nálam amíg megvizsgáltam a szemét és mégis emlékszik rám! Hát igen ez vagyok én. Na de mindegy mert Gray Moon olyan részeg volt, hogy nem lehetett vele beszélgetni ezért inkább elkezdtem nézelődni és megláttam ahogy egy zebra és egy csődör elküldenek egy másik csődört. Ekkor az jutott eszembe, hogy ha elküldik nem akarják, hogy hallja amit mondanak és ha nem akarják, hogy hallja amit mondanak van valami titkuk és ha van valami titkuk biztosan érdekes és nekem eddig unalmas napom volt szóval meg kell tudnom mit titkolnak! ((Brainstorm incoming!)) Lehet, hogy valamelyikük megcsalja valakijét a másikkal vagy éppen egy bankrablást terveznek vagy az is lehet, hogy Equestria City-be akarnak menni megkeresni a Mágikus Gömböt! Már el is indulok feléjük megnézni mi a céljuk de Scalp nem enged odamenni, inkább ellökdös és miatta beverem a fejem és csak annyit hallok, hogy tényleg a Gömböt akarják megszerezni. Legalábbis a zebra biztosan a másikkal meg úgytűnik csak véletlenül találkozott. Scalp odavonszolt egy asztalhoz és morcosan nézett rám. Erre morcosan visszanéztem és megkérdeztem, hogy:
- Ezt miért csináltad? - de nem válaszolt. Én meg néztem egy ideig aztán meguntam és azt mondtam:
- Ha nem, hát nem - ezután fölálltam és elmentem.
A következő néhány órában bulizok az ott lévőkkel mikor meglátom, hogy Scalp éppen ki akar sétálni miközben odakint esik az eső! Ezt nem hagyhatom ezért odamegyek hozzá.
- Hát te hova? - kérdezem.
- Jó kérdés. Valószínűleg az utcára, máshova nem igazán mehetnék - válaszolja. Még ilyet! Ez tényleg el tudná képzelni rólam, hogy hagyom elmenni!
- Azt hittem te is itt éjszakázol.
- Szívesen maradnék, de nincs pénzem szobára - mondja és már indulna is ki. De én megállítom és azt mondom:
– Ha gondolod kisegítelek. A képedért cserébe ennyit igazán megtehetek.
Na ez el van intézve ma is jó napom volt. Szereztem képet segítettem egy hajléktalannak és még buliztam is! Bár most elég fáradt vagyok úgyhogy miután felértünk a szobánkba rögtön befekszek az egyik ágyba és készülnék aludni mikor belép egy póni és azt mondja:
– Szervusztok, Silent Wing vagyok, szobatársatok az éjszakára!
Erre rögtön kimegy a szemeből az álom mert imádok ismerkedni!
- Hello én vagyok dr. Alma de szólits nyugodtam Dokinak mint mindenki és ez itt az új barátom Scalp Toner akit ma ismertem meg és festő és adott egy szép képet amiért cserébe fizetem neki a szobát és nyugodtan pakolj le van még két ágy!
- Oké...
- És rólad mit kell tudni? Hol laksz? Mi a munkád? Mit csinálsz itt?
- Én Ponyville-ben lakok, postásként dolgozok és azért jöttem erre mert szeretnék eljutni Equestria City-be megszerezni a Mágikus Gömböt ami...
- Teljesíti egy kivánságodat! Ismerem a történetet és van itt pár szobával arrébb egy zebra aki úgyszint oda megy. Beszélhetnél vele.
- Köszönöm úgyis gondolkodtam rajta, hogy kellenének útitársak.
- Ez esetben elkísérhetlek én is? Tudod én nem bírok egyhelyben lenni sokáig viszont orvos vagyok és ez még a segítségedre lehet neked is meg a zebrának is ha velünk együtt jön.
- Természetesen jöhetsz úgyis azt hallottam, hogy a város egy elég veszélyes hely jól fog jönni egy orvos.
- Scalp te is jössz?
Már éppen válaszolna mikor nyílik az ajtó és belép egy öreg póni és azt mondja:
-Üdvözöllek titeket! Én is ebben a szobában fogok aludni.
kép
5

#22 Felhasználó nem aktív   Robbie Rotten 

  • Gázszerelő
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 5.459
  • Csatlakozott: 05-augusztus 12
  • Location:Felcsút

Elküldve: 21 szeptember 2013 - 05:41

*
Népszerű

Helm Swirl

Már órák óta tartottam egy fél szemet a Bourbon homályán keresztül a szőke kancán, de látszólag rendkívül élvezte a csődör társaságát. Egy kék földpóni már megkísérelte zavarni a társalgásuk, ám a valahonnan rendkívül ismerős fajtársa elhajtotta igen durva módon, majd pedig pillanatokkal később egy másik duó indult meg feléjük, viszont az eszelős, fezes alakot társa elrántotta, fejük pont mellettem koppant a pulton.
A kandalló mellett folyó beszélgetés önjelölt, kék védelmezőjét ekkor felismerem. Azt hiszem Scalp Tonernek hívják, néhányszor láttam az utcán festegetni, igazán szép képeket csinál… Bár személyesen még nem volt szerencsénk egymáshoz.
Azonban látszólag a művész kínosnak ítéli meg a szituációt, így halkan eloldalaz szeplős barátjával… Majd máskor.
Visszahelyezem figyelmem a kisasszonyra. Feltűnik, hogy a beszélgetés meglehetősen egyoldalúvá vált, partnere talán éppen valamiről mesél neki. Viszont ábrázata azonnal feltűnik számomra. Egyértelműen rendkívül élvezi a hallgatóság szerepét, sőt…
Valószínűleg legjobb, ha csak holnap keresem fel.
Üresen koppan poharam a pulton. Ideje az ivást is felfüggesztenem, érzem, ennyit tudtam felhajtani úgy, hogy tiszta maradjon az elmém.
Megfordulok a székben, hogy az ablak fele tekintsek, s az eső látszólag viharrá fajult, ráadásul nem is mutatja szándékát, hogy elmúljon. Biztosan itt kell maradnom éjszakára… Jobb is ha gondoskodom szállásról.
Egy intéssel magamhoz hívom a pultost.
- Szeretnék szállást foglalni. - közlöm vele kicsit emelt hangon, hogy a tömeg zaján keresztül hallani lehessen.
- Sajnos kifogytunk a szabad szobákból, osztoznia kell majd. Megfelel?
- Persze, nem zavar.
Aludtam én már egy hajón zsiványokkal akik bármikor átnyesték volna a torkomat, néhány közpónival osztozkodni egy canterloti fogadó szobáján nem fog gondot okozni. Átadom neki a pénzösszeget, mire ő cserébe a szoba kulcsát nyomja patámba.
Öltönyöm zsebébe mélyesztem, majd miután a kiszolgáló dolgára megy, ismét a kandalló felé tekintek, ám ott csak a csődört találom, a zebra eltűnt… De bizonyára ő is a fogadóban száll meg a kinti ítéletidő miatt.
Talán van Fortuna olyan kegyes, hogy vele osztozzak a szobán, sokat könnyítene a dolgokon. Sőt, legjobb ha ezt most rögtön le is ellenőrzöm és megnézem a szállásomat. Valamint a felszerelésem is zárt ajtó mögé tehetném, bár ha valaki kiakart zsebelni, az már rég megtette, mivel az előző órákban nem igazán koncentráltam táskámra.
Félig elfordulok a pulttól a székemen, ám ahogy a padló felé nyújtanám lábamat, hirtelen forogni kezd a világ. Ijedten nekidőlök és belekapaszkodok a standba.
Úgy néz ki, amit nem kuszált össze a gondolkodásomban az ital, azt a testemen és navigációs készségeimen élte ki. Akkorhát maradok még egy kicsit…
Egy másik zsebemből egy aprócska könyvet húzok elő. A Princess továbbra is kellemesen duruzsol és van nálam egy szatíra a griffek birodalmáról, így sok panaszom nem lehet…

Talán órák telhettek el, mikor egy rendkívül otromba popmuzsika nyivákolása rémiszti ki arcomat a könnyed irodalomból. Lassan szedem össze érzékeim, főleg mivel a kemény fán való alvás borzasztó fájdalmat állított a nyakamba, de annyit felmérek, hogy a kandalló környéke teljesen kiüresedett, sőt, a földszinti lélekszám is jelentősen megcsappant. Későre járhatott, nagyon későre. Nekem is illendő lenne felvonulnom a szobámba, úripóni nem alszik mindenféle pultokon, és egyébként is fizettem érte…
Leküzdöm magam a székemről, szerencsémre a járás ajándékát már visszanyertem. Sikertelen kísérletet teszek a táskám felvételére, majd néhány próbálkozás után egyszerűen fogammal kapom el egy szíját és a földön húzva indulok meg a lépcső felé.
Egy kínkeserves, fura tekintetekkel szegélyezett út után végre megérkezem a megfelelő számmal rendelkező ajtóhoz. A kilincset lehúzva patámmal igen hamar kiderül, hogy nyitva. Beráncigálom terhemet, az ajtó mellé tolom, majd bezárom a bejáratot… Ám megfordulva eddig észrevétlen szobatársaimmal szembesülök, a kissé flúgos, a festő, valamint egy pegazus.
- Üdvözlöm önöket! Én is ebben a szobában fogok aludni. - köszöntöm őket maradék illememmel, majd pedig választ nem tűrve vén, rozoga porhüvelyemet az egyik ágyhoz kormányzom, és rárogyva beteljesítem ígéretemet.
kép
7

#23 Felhasználó nem aktív   Kekman 

  • The one who knocks
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.390
  • Csatlakozott: 29-május 13
  • Location:None of your business

Elküldve: 22 szeptember 2013 - 03:51

*
Népszerű

Silent Wing:

Csendben iszogattam tovább az almacideremet, és közben azon törtem a fejem, hogy hogyan is kerítsek magam mellé útitársakat. Balra tekintve láttam magam mellett a zebralányt, akihez egy sötétkék csődör közeledett, de a fehér csődör elzavarta onnan. Jobbra tekintve azt láttam, hogy a vödörsapkás póni is oda akar menni, de társa visszarántja úgy, hogy az beveri a fejét. Visszafordulok a pultoshoz, majd megkérdem tőle:
-Van egy szabad szoba, ahol meghúzhatom magam a vihar elől?
-Sajnos már mindet lefoglalták, úgyhogy kénytelen leszel osztozni a szobán.
-Nekem az is megfelel.
A fogadós megtörli a már üres poharamat, majd leteszi a többihez. Időközben látom, hogy már méndenki megindul felfelé a szobájukhoz, így én is felmentem az emeletre. Keresem azt az ajtót, amihez a kulcsot kaptam, és miután megtaláltam, behelyeztem a kulcsot, de feleslegesen, mert az ajtó nyitva volt. Valószínűleg már vannak odabent. Benyitok, majd meglátom a festő pónit, és a vödörsipkás alakot.
-Szervusztok, Silent Wing vagyok, szobatársatok az éjszakára.
Ekkor a fezes póninak felcsillan a szeme, és ott terem előttem:
-Helló, én vagyok dr. Alma, de szólíts nyugodtan Dokinak, mint mindenki, és ez itt az új barátom, Scalp Toner, akit ma ismertem meg, és festő, és adott egy szép képet, amiért cserébe fizetem neki a szobát, és nyugodtan pakolj le, van még két ágy!
-Oké... "Azt a mindenit, ez a csődör legalább olyan hiperaktív, mint Pinkie!"
-És rólad mit kell tudni? Hol laksz? Mi a munkád? Mit csinálsz itt?
-"Ismerkedésnek nem rossz! Viszont megemlítem neki a Gömböt is, hátha tud róla valamit..." Én Ponyville-ben lakom. Postásként dolgozom, és azért jöttem erre, mert szeretnék eljutni Equestria City-be megszerezni a Mágikus Gömböt, ami...
-Teljesíti egy kivánságodat! Ismerem a történetet, és van itt pár szobával arrébb egy zebra, aki úgyszint oda megy. Beszélhetnél vele.
A mindenit, ez a póni igencsak kotnyeles lehet, hogy ennyi mindent tud... De nem szabad elfelejteni, hogy útitársakra lesz szükségem, szóval...
-Köszönöm, úgyis gondolkodtam rajta, hogy kellenének útitársak.
-Ez esetben elkísérhetlek én is? Tudod, én nem bírok egy helyben lenni sokáig, viszont orvos vagyok, és ez még a segítségedre lehet neked is, meg a zebrának is, ha velünk együtt jön.
-"Hmm, egy orvos... Szerintem még jól fog jönni." Természetesen jöhetsz, úgyis azt hallottam, hogy a város egy elég veszélyes hely, jól fog jönni egy orvos.
-Scalp, te is jössz?
Ebben a pillanatban lépett be egy idős csődör. Őt valamiért nem láttam a pultnál. Lehet azért, mert nem éppen őrá koncentráltam, de mindegy is.
-Üdvözöllek titeket! Én is ebben a szobában fogok aludni. -mondta.
Már köszöntem volna neki vissza, de ekkor szó nélkül lefeküdt az egyik ágyon. Biztosan fáradt lehet, egy ilyen esős nap után.
Én is megfogtam a táskámat, és kipakoltam belőle a fontos dolgokat, ügyelve arra, hogy ne lássák a lándzsámat, ugyanis abból a szétnyitható lándzsából csakis egy darab készült Equestriában, szóval vigyáznom kell rá. Egy hosszas beszélgetés Scalp Toner-rel és Dokival, majd mindenki lefekszik aludni.
kép
6

#24 Felhasználó nem aktív   Black Horn 

  • Unknown Sith Knight
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 544
  • Csatlakozott: 01-augusztus 13
  • Location:Assisting my masters on Korriban

Elküldve: 22 szeptember 2013 - 04:23

*
Népszerű

Mystic Storm
Sokáig gyalogoltam a megadott irányba, de semmit érdekeset nem láttam. Közeledett az este, és ronda nagy fekete felhők gyülekeztek az égen. Az erdőben már sötét volt, hisz ide még a legerősebb napsütésben is kevés fény jut be.
Valami pislákolt a távolban, piroslott a fák oldala.
„Talán egy tábortűz.” – futott át az agyamon a nyilvánvaló gondolat.
Nem akartam felfedni a jelenlétemet, ezért óvatosan közelebb kúsztam, és egy bokor mögül néztem meg a fényforrást. Helyes volt a feltételezésem. Két csődör ült a tűz körül, mögöttük három sátor.
„Várjunk csak! Kell hogy legyen még egy valahol.”
Hiába néztem mindenfelé, nem találtam a szememmel. Sajnos ő talált meg engem. Lépteket hallottam magam mögül, de mielőtt hátranézhettem volna, leütött.
Az egyik sátorban tértem magamhoz. Meg voltam kötözve, és fájt a fejem.
– A francba, mindig te nyersz! – hallatszott kintről.
– Ilyen az élet haver. Enyém az első kör.
– De aztán siess! Hogy dögölnél meg, te szerencsés disznó.
– Ne aggódjatok, nem töröm össze teljesen.
Pár másodperc múlva egy termetes csődör lépett be a sátorba. Biztosan ő volt az, aki leütött.
Úgy csináltam, mint aki eszméletlen. Sejtettem mit sorsoltak ki, és undorodtam a gondolattól. Ezek biztosan szökevények, dezertőrök, vagy hasonlók. Odalépett hozzám, és a hátamra fordított. Csak úgy bűzlött a piától. Rögtönöznöm kellett. Nem volt ínyemre, de meg kellett várnom, míg elég közel hajol. Teljesen rám telepedett. Itt volt az idő.
– Felejts, és figyelj! – súgtam gyorsan, de gyengéden a fülébe.
Megdermedt. Már csak egy egyszerű húsbáb volt, emlékek nélkül. Tudtam, hogy sietnem kell, ezért gyorsan elsuttogtam neki a legfontosabbakat. Onnantól fogva mi voltunk a legjobb barátok. Gyerekkorunk óta ismertük egymást, és szívességből vállalta, hogy elkísér engem erre a kalandra.
Magához tért a kómás állapotából.
– Gyorsan, oldozz el! Még nem vették észre, hogy beosontál. – mondtam neki aggódó hangon.
Kiszabadította a patáimat, majd felállt, és kisétált a sátorból.
– Mi tartott eddig? Remélem nem törted el a bordáit, mint a legutóbbinak. Na, mi van? Megnémultál?
– Mi a gond pajtás? Héj, mit művelsz? Ne, haver, ez nem vicces, ne…
Két halálsikoly hangja járta át az erdőt, aztán már csak a tűz ropogása hallatszott. Kimentem a sátorból. Új barátom egy véres karddal a szájában állt volt társainak tetemei felett.
„Ez a kis trükk jobban bevált, mint hittem.” - gondoltam magamban elégedetten.
– Ügyes voltál, én hősöm. – dicsértem meg.
– Ugyan, ez semmiség. Örülök, hogy jól vagy. – mondta kicsit zavarodottan.
Szerettem volna a másik kettőt is magam mellé állítani, de ez is több a semminél. Legalább őt tökéletesre formálhatom. Már bőven sötét volt, és az eső is eleredt, ezért behúzódtunk az egyik sátorba. Még egy kis ideig tanítottam méretes társamat, és beavattam az utunk részleteibe is. A fekete mágia hasznos, de elég kimerítő. Sikerrel nyugtáztam a napot, de fáradt voltam. Tudtam, megvan a védelmem az éjszakára, úgyhogy eltettem magam holnapra.
Peace is a lie; there is only passion.
Trough passion; I gain strength.
Trough strength; I gain power.
Trough power; I gain victory.
Trough victory; my chains are broken.
The force shall free me.
6

#25 Felhasználó nem aktív   Kekman 

  • The one who knocks
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.390
  • Csatlakozott: 29-május 13
  • Location:None of your business

Elküldve: 26 szeptember 2013 - 07:05

A gonosz kanca egy éjszaka alatt sikeresen szerzett magának egy csatlóst, aki az egyik legmegbízhatóbb társa lett. Ő rajta is úrrá lett a sötétség, mint a mesterében. Míg társa az éjszakában őrködött, Mystic Storm álomba merült, ám nem alhatott sokáig, ugyanis a pihenőt Luna katonái zavarták meg. Eközben reggel a fogadóban tovább folytatódott a beszélgetés, ugyanis hőseink nem ismerték meg egymást teljesen. Ráadásul az eső továbbra sem állt meg. Sőt. Már villámlott is. Viszont a leendő kalandorokat ez nem riasztotta el attól, hogy folytassák az ismerkedést.

3.fejezet: A kaland nemsokára kezdődik...

(Venture Plan kezdheti a kört.)

kép
0

#26 Felhasználó nem aktív   Torrit 

  • Chapter Master
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 3.963
  • Csatlakozott: 19-július 12
  • Location:ur mum

Elküldve: 30 szeptember 2013 - 06:44

*
Népszerű

Venture Plan

A csontjaimba maró hidegre ébredtem. Mielőtt kinyitottam volna a szemem fáradtan könyveltem el egy újabb éjszakát, ahol nem nyesték el a torkom a vadonban. Miután viszont eleinte homályos látásom kitisztult, hirtelen lepergett lelki szemeim előtt az elmúlt éjjel összes eseménye. Kuncogtam. Mint kiderült, az erdő maró hidegje a valóságban csak egy lecsúszott takaró volt. Alkalmi hálótársam teljesen magára húzta, abbéli meggyőződésében, hogy ő az ágy úrnője. Pedig tegnap este egészen máshogy vélekedett ebben a témában.

Kissé szédelegve felálltam és ellenőriztem a párnahuzatomba rejtett színes kis kavicsomat. Még mindig ott volt, épségben, habár egy kicsit talán nyomhatta a fejemet alvás közben. Eme tevékenység előtt azonban nem igazán vettem észre. Mikor már biztosan álltam a lábamon, elindultam a kis fürdőszoba felé, hogy elintézzem a reggeli mosakodást és miegyébet. Táskámból menet közben előhalásztam a fogkefémet és egy darabka félig megkövesedett szappant. Szinte én voltam az egyetlen a szakmában, aki szappant hordott magánál. A mosakodás után visszatértem a szobába és jobban szemügyre vettem az éjjeliszekrényen heverő könyvet.

Nem nagyon volt benne olyan dolog, amiről ne hallottam volna, vagy ne tudtam volna. Vajon mire kellhetett a kissé lassú felfogású de kétségkívül hajlékony zebrának? Nem tudtam, de nem is nagyon akartam megtudni, hiszen minden bizonnyal most látom őt utoljára, és sose volt szokásom idegen pónik hóbortjaival foglalkozni. Visszadobtam a könyvet a szétesni készülő éjjeliasztalra, és az ágy mellett leültem a földre. Az Amber nevezetű zebra hangosan horkolva feküdt az ágyunkon. Úgy látszott, semmiféle zaj, vagy történés nem keltheti fel. Felállltam és gondosan betakargattam azokon a helyeken ahol nem érte takaró. A tegnap este után nem igazán voltam szégyenlős.

Mielőtt kimentem volna az ajtón, egy gondolat ragadt meg a fejemben. Visszasétáltam az ágyhoz, és egy apró csókot leheltem az arcára.
Furcsa módon szárnyaló lélekkel sétáltam ki az ajtón, és le a lépcsőn. Ez az érzés azonban teljesen eltűnt mire leértem az ivóba. Ezen a korai órán nem fedeztem fel az ismerőst a vendégek között, csupán néhány rosszarcú alakot, akik érkezésemre fel sem pillantottak sörükből. Nem így tett azonban egy ősöreg sötétkék(?) csődör, aki furcsa pillantást lövellt felém, mintha az emlékei között keresgélne. Nem néztem felé, nem akartam megkönnyíteni a dolgát. Nem most jönne a legjobban egy múltbéli haragos. Leültem a pulthoz, távol az összes többi pónitól, és magamhoz hívtam a kocsmárost.
- Milyen reggelivel tudnak itt szolgálni manapság? - kérdeztem.
- Tojás. - vetette oda a számomra ismeretlen pultos.
- Csak tojás? - kérdeztem vissza fáradtan.
- Ege, ilye' kora reggöl csak ezze' tudunk szógáni. - Eléggé leromlott a régi színvonal, úgy látszik.
- Rendben, legyen tojás. -
Beszélgetésünk közben észre sem vettem, hogy az öreg csődör a mellettem lévő székre ült. Egy ideig mind a ketten hallgattuk a hangszórókból duruzsoló remek Princess-t.

Folytatólagos bámulására megkérdeztem tőle:
- Esetleg ismerjük egymást valahonnan? -
Magyars is not nácis! Jobbik is the road of Magyars, the last HOPE for fuck the liberalism, the fate of Magyars. Liberalism = trianon. Carpathia = Hungaria!
6

#27 Felhasználó nem aktív   Ritli 

  • Okleveles trollszelidítő magiszter és Hulk
  • Csoport: Moderátorok
  • Hozzászólás: 4.744
  • Csatlakozott: 15-január 13
  • Location:Székesfehérvár

Elküldve: 01 október 2013 - 11:34

*
Népszerű

Amber


Venture patái közt ébredtem. A kisebb sokk után megpróbáltam kievéckélni közülük és felkelni. Nem sikerült, sőt csak még erősebben szorított. Nem tudtam mit tenni, ott feküdtem és a tegnap este történteken gondolkoztam. Szidtam magam a butaságomért, de néha azért huncut mosolyra húztam a számat.
Vártam és vártam, hogy felébredjen. Nem akartam felkelteni, nem akartam a szemébe nézni. Ez az egész annyira kínos.

Egyszer csak mocorogni kezdett. Elengedett mire én odébb gurultam, a takarót magamra húzva. Ébredezett... Gyorsan lehunytam a szemem és ledermedtem, mintha aludnék. Feltápászkodik, majd halkan kuncog egyet. "Remek." Kicsit megalázva érzem magam. Kiment a fürdőbe mosakodni. "Legalább rendesen tisztálkodik." Nem léphetek le addig amíg odabent van... Tovább kell feküdnöm. Nyújtózok egyet, kezdtem elgémberedni az egy helyben fekvéstől. Erre pont kilép az ajtón! Mikor máskor? Újra ledermedek és horkoló hangokat adok ki, hogy meggyőzőbb legyek. Remélem nem látta meg, hogy ébren vagyok... Betakargat? Nahát, nem gondoltam, hogy ilyen gondoskodó típus. A hangokból ítélve a könyvemet piszkája majd elindul kifelé. Végre. Épp elengedném magam, mikor megtorpan az ajtóban. "Mi van már?!" Elindul vissza, a szívem majd kiugrik a helyéről. "Könyörgök, ne szólj hozzám!" Még jobban összeszorítom a szemeimet, ahogy hallom, hogy egyre közelebb jön. Végül pedig... "Megpuszil?" Ha nem szobroznék most az állam valahol a padlón lenne. Mindenre számítottam, csak erre nem. Hála az égnek gyorsan az ajtó felé veszi az irányt így nem látja, ahogy elönti a pír az arcom. A szívem még jobban ver. "Azt hiszem mégsem volt akkora hiba az éjszaka..."

Lemászok az ágyról és a lábaimra állo...

- Aú! Azt hiszem megvan az este hátránya is. - mordulok fel.

Elkezdem összepakolni a dolgaimat, köztük a könyvet is a táskámba rejtem az éjjeli szekrényről. Én is kimegyek megmosakodni, mocskosnak érzem magam. Mikor végeztem még bevetem az ágyat. Tudom, hogy nem az én dolgom lenne, de nem szeretek rendetlenséget hagyni magam után. Felveszem a táskám és elindulok lefelé reggelizni.

Elég nagy odalent a tömeg. Nem is csoda, hiszem rengetegen itt töltötték az éjszakát. Kikérek egy pohár narancslevet és némi harapnivalót, majd próbálok helyet keríteni magamnak. Természtesen nincs üres asztal... Egyszer csak szembe találom magam Venture-ral. Egy öreg csődörrel beszélget. Visszafordulok és meg is látok egy helyet két csődör mellett. Egy világoskék, elég csendesnek tűnik. És egy barna, aki folyton beszél. Lehet, hogy a másik annyira nem is csendes, csak éppen nem tud szóhoz jutni... "Szegényke..." Idegesítő egy alaknak tűnik az a barna, de nincs választásom, máshol nincs hely és nem fogok a földről enni így hát odamegyek hozzájuk.

- Elnézést, szabad ez a hely? - kérdem tőlük.

Helyeselnek mire leülök. A hiperaktív csődör szájából jövő szóáradat egyből célba vesz. "Ó, Celestia... Miért büntetsz?"
Nyaa~
kép

Hilfe! Das Monstrum im mir wird explodieren!
6

#28 Felhasználó nem aktív   CL4P-TP Steward Bot 

  • Glitcher
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.310
  • Csatlakozott: 08-augusztus 13
  • Location:Pandora

Elküldve: 01 október 2013 - 06:59

Kora reggel ébredtem fel. Nem szerettem sokáig aludni. Újra elkezdett esni az eső, aminek nem örültem, mert egész nap a házban kell maradnom. Legalább nem egyedül.
Ekkor a konyhába, a szekrény és a mosogató közti falhoz mentem. Ráraktam a patámat és az a padlóba süllyedt. Egy hosszú lépcsős nyílt meg előttem, ami levezetett a mélybe. Amikor leértem egy lámpa kapcsolódott fel automatán és egy nagy gép állt előttem. Odamentem a géphez és megszólaltam.

- Gép, ébredj! Hahó!

Ekkor hatalmas zúgás hallatszott, mellet egy hanggal.

- Memory? - egy kamera nézett rám. - Hát üdv itt! Rég láttalak! Mi történt?
- Kirúgtak. Megint. - mondom komoran. - Itt se sok úgy látom.
- Nem hát.
- Nos, tulajdonképpen nem ezért jöttem le. Emlékszel Amberre? Zebra és táncosként dolgozik.
- Nem én lennék ha nem emlékeznék rá! Mi van vele?
- Tegnap találkoztunk. Vele volt egy másik csődör...
- Venture Plan. - vágott a szavamba. - Kalandor vagy mi a fene.
- Értem. Nem tudod, hogy miről beszélgettek?
- Sok mindenről. Azure Light, kalandok, valami Mágikus Gömbről...
- Mágikus Gömb? - most én vágok a szavába. - Miféle Mágikus Gömb?
- Jaj, csak egy legeneda. Állítólag aki megtalálja annak teljesíti a kívánságát.
- De miért érdekli Ambert?
- Hát, ez csak egy tipp de, hogy kívánjon valamit?
- Hmm... Talán "segíthetnék" neki. Amúgy is lenne pár vágyam.
- Akkor siethetsz, mert számításom szerint... délután elindulnak.
- De hát szakad az eső!
- Akkor szakadó esőben indulsz el.

Ekkor a zúgás mellet minden elcsendesedett. Öt perc múlva megszólaltam.

- Akkor szakadó esőben indulok el. - Ekkor elköszöntem Géptől, aki egyből ki is kapcsolt.

Felmentem az emeletre, ahol összeszedtem a legfontosabb cuccaimat és kinyitottam az ajtót.

- Celesztia legyen áldott ha baleset nélkül túlélem.

Bezártam az ajtót és elkezdtem futni ahogy csak tudtam. Közben azon gondolkodtam mit kívánjak a varázslatos tárgytól. Egyszer csak előttem termett az ajtó, túlságosan elmerengtem. Nem tudtam időben lefékezni. Szerencsémre valaki pont kinyitotta azt, így legalább nem szakítottam át. Ekkor lihegve megszólalok.

- Amber... mehetek... veled?
kép
4

#29 Felhasználó nem aktív   Wolfesz 

  • Nyugdíjas moderátor
  • Csoport: Moderátorok
  • Hozzászólás: 3.197
  • Csatlakozott: 11-március 12

Elküldve: 06 október 2013 - 03:35

Black Sentry


Sietnem kell. Kedvesem elrabolták, és egy várban tartják fogva. Csak én menthetem meg. Már találkoztam utam során sok szörnyű teremtménnyel, melyek utamat keresztezték, ám eddig sikerült őket legyőznöm. Nemezisem nagyon el akar pusztítani, én viszont vágyakozom kedvesem mézédes csókjaira. Végre sikerült megközelítenem a várat. Egy csuklyás fazon várt engem a vár falán, mely az öltözék alatt gonoszan nevetett. Bizonyára ő rabolta el életem értelmét.
- Te szemét, enged el a szerelmem! - parancsoltam rá legerősebb hangszínemmel
- Mármint ő rá gondolsz? - levitálta be eme kérdés után a ketrecet, benne Rózsival.
- Black segíts! - kiáltotta nekem
- Ereszd el őt, te mocsadék! Többször nem mondom el.
- Ha akarnám, sem tehetném meg. Szükségem van rá gonosz terveimhez. És meg kell valljam, elég szemrevaló is. Talán más dolgokat is kezdek vele - mocskolódott a rohadék
- Te mocsok! Akkor gyere le, és küzdj meg velem! Mutasd magad! - parancsoltam rá még jobban.
- Rendben, megmutatom ki vagyok - és levette a csuklyát magáról. Egy sötétszürke csődört takart, kinek ősz sörénye és vörös szemei voltak.
- Gray Moon, te szemétláda! Gyere le és küzdj, mint csődör a csődörrel!
- Sajnos azt sem tehetem meg, de találkozhatsz a legújabb és legveszélyesebb szörnyemmel.
- Küld csak! Legyőzöm, és elkaplak téged is - vágtam rá neki.
- Te akartad - és kinyitotta a vár kapuját.
Hirtelen hatalmas dobogásokat lehetett hallani. Aztán megjelent a lény sziluettje. Bármi is legyen az, elég nagy mérettel áldották meg. Végül megérkezett. A szörny nem volt másból, mint muffinból.
- Haver, ez most csak vicc? Ezzel kéne megküzdenem? - eme kérdések után elnevettem magam. Ám nem tartott sokáig a nevetésem, mert nem tudtam mozogni.
- Mi a franc? - mondtam, miközben a szörny halálos sebességgel közelített felém. Kinyitotta a száját és akkor...

- Muffinszörny - ordítottam fel. Én marha csak álmodtam az egészet.
Pedig elég valóságosnak tűnt az elején. Vagyis a muffinszörny előtt még. Biztos csak az előadás melléhatása, ami viszont elég tanulságos volt. Megnéztem kedvesem. Reméltem nem ébresztettem még fel. Szerencsére még az igazak álmát aludta.
- Szeretlek picim - súgtam neki oda, utána megpusziltam a homlokát. Ő piciny mosolyával válaszolt nekem.
Annyira édes, amikor alszik. Órákig is el tudnám nézni, csak az már elég ijesztő lenne külső szemszögből, mondjuk Gray Moon-éból. Szép lassan elkészültem, aztán megvártam amíg felébredt Rózsi is.
- Jó reggelt álomszuszék - csókoltam meg őt, most a száján. Ő is viszonozta.
Ő is elkészül, és együtt mentünk le reggelizni. Tojás volt a fogadóban az egyetlen menü, de ez minket nem zavart. Leültünk egy asztalhoz, ahol nekiláttunk az elkészült ételünknek. Nem sokkal később egy fehér csődört vettem észre. Jobban megnéztem, és az volt, akire kellett ügyelnem a küldetés során. Odamentem hozzá.
- Üdvözletem Venture Plan. Az én nevem Black Sentry. Luna hercegnő küldött engem, hogy segítsem az expedícióját - mondtam a sírrablónak.
kép
2

#30 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 07 október 2013 - 09:45

Amíg Black Sentry beszélget, megkeresem Gray Moont. Mikor megtalálom, köszönök neki, majd beszélgetést kezdek vele.
- Szeretnék bocsánatot kérni, amiért nem foglalkoztam veled.
Kiengesztelésül barátilag átölelem őt.

//párbeszéd kezdeményezés//
0

#31 Felhasználó nem aktív   TűzSzikra 

  • Kalandmester és anime-fan
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.036
  • Csatlakozott: 01-augusztus 13
  • Location:Canterlot

Elküldve: 07 október 2013 - 06:16

Gray Moon:

A muffinról tartott előadás és beszélgetés után nyugodtan bújok ágyba. A friss paplan, a kitömött párna és a kényelmes, vastag takaró együtt olyan kényelmet alkotnak, amit vártam ettől a Fogadótól. Lehunyom a szememet és elmosolyodom. Hamar magával ragad a békés, ugyanakkor rejtélyes álom. Közben ez jár az eszemben: vajon a Gömb tényleg segíthet bárkinek?

Másnap reggel kipihenten, frissen ébredek föl. Két szobatársamra pillantok: ők még mindig alszanak, viszont mintha Black Sentry forgolódna álmában. Vajon rossz álom érte őt éjszaka?
Kikaszálódom az ágyamból és anélkül, hogy megágyaznék, elhagyom a szobát. A folyósó kihaltnak tűnik. Talán sokan még mindig alszanak, vagy már lent vannak.
Én is lemegyek és közben megcsapja orromat a reggeli illata. Hmm... tojás?
A szaglásom megint igazat mondott: a reggeliben tojás is található, amit valószínűleg egész éjszaka készíthettek és aki elkészítette, minél tökéletesebbnek akarta elkészíteni, hogy ne csak neki ízzen.
Miközben egymás után nyelem le a falatokat, észre sem veszem hogy Rózsiék is lejöttek. Látom hogy Sentry elmegy beszélgetni, aztán mikor újra a tányérom felé fordulok, meghallom Rózsi köszönését, majd a közeledő léptek zaját amelyet a négy pata még hallhatóbbá tesz.
- Szeretnék bocsánatot kérni, amiért nem foglalkoztam veled.- Rózsi kijelentése meglep, ám az ezután következő ölelés még jobban. Mikor szóhoz jutok, csak ennyit tudok mondani:
- Hát... ööö... semmi baj. Bárkivel előfordulhat ilyesmi.- próbálom leplezni zavarodottságomat. Vajon a Gömb már teljesítette a kívánságomat, pedig még meg sem leltem? Az fura lenne.- Egyébként... este mielőtt bementem a szobába, hallgatóztam. A Gömbről beszéltetek. Meg akarjátok keresni?
Várom Rózsi válaszát, miközben egy újabb falatot magamba tömök.

//OFF: Megint Rózsi jöjjön, hogy válaszolni tudjon.//
kép
1

#32 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 07 október 2013 - 06:39

- Nem szép dolog hallgatózni.
Leülök Gray Moon mellé egy székre, majd ránézek.
- Én azért akarom megtalálni, hogy újra együtt lehessek a szüleimmel. Te miért keresed?
0

#33 Felhasználó nem aktív   TűzSzikra 

  • Kalandmester és anime-fan
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.036
  • Csatlakozott: 01-augusztus 13
  • Location:Canterlot

Elküldve: 08 október 2013 - 05:47

Üzenet megtekintéseIdézés: ..:: Rózsi ::.. - Dátum: 07 október 2013 - 06:39

- Nem szép dolog hallgatózni.
Leülök Gray Moon mellé egy székre, majd ránézek.
- Én azért akarom megtalálni, hogy újra együtt lehessek a szüleimmel. Te miért keresed?


Rózsi válaszát hallva kicsit elszégyellem magam. Tényleg nem szép dolog hallgatózni, de hát...
- Én azért akarom megtalálni, hogy újra együtt lehessek a szüleimmel. Te miért keresed?- kérdezi Rózsi, miután leül mellém. Hogy én miért keresem? Tegnap este még azért akartam megtalálni, hogy Rózsi újra a barátom legyen. De úgy látszik, ez a kívánság a Gömb nélkül is be fog teljesülni. Akkor hát miért kéne nekem a Gömb? Miért, ha nincs olyan kívánság, amit teljesítenie kéne nekem? Hirtelen azonban eszembe jut valami:
- Hát... azért keresem hogy a szemem meggyógyuljon.- mondom végül. Ez valóban jó ötletnek hangzik. Viszont nem várom meg Rózsi válaszát, hanem miután végzek a reggelivel, visszamegyek a szobába a nyeregtáskámért. Remélem nem sértődik meg mert ott hagytam.

//OFF: Most már jöhet Afelers//
kép
1

#34 Felhasználó nem aktív   Afelers 

  • nevergonnabeasgreatassenpai
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.353
  • Csatlakozott: 02-augusztus 12
  • Location:in heat

Elküldve: 11 október 2013 - 06:17

Scalp Toner

– Szervusztok, Silent Wing vagyok, szobatársatok az éjszakára!
Doki szeméből hamar kimegy az álom és megrohamozza kérdéseivel újdonsült áldozatát. Kihagynak a beszélgetésből, felülök ágyamban és szokásom szerint bambulok el.
– Scalp, te is jössz?
Mi? Hova? Számíthattam volna rá, a doktor nem engedi, hogy kimaradjak az eszmecseréjükből.
– Tessék, miről... – kérdeznék vissza, azonban az idősebb póni lép be, akivel korábban találkoztam asztal alatti látogatásom során.
– Üdvözöllek titeket! Én is ebben a szobában fogok aludni – jelenti be, a mellettem lévő ágyra roskad és hangos szuszogásba kezd.
Silentékre nézek, ők is megilletődtek új szobatársunk belépőjétől.
– Tehát. Hova megyek, menjek? – kérdezek vissza suttogva, felocsúdva a meglepettségből.
– Kalandozni Equestria Citybe a kívánságokat teljesítő gömbbért! – feleli a doktor a kelleténél valamivel nagyobb hangerővel.
Kissé behúzom a nyakam, szemem sarkából látom, ahogy a türkizkék test megemelkedik és felénk fordítja bágyadt ábrázatát.
– Halkabban, ha kérhetem, holnap nehéz napom lesz – közli, majd visszaejti fejét párnájára.
Mindannyian elhallgatunk, majd egy határozott bólintással némán megegyezünk, hogy reggel folytatjuk a diskurálást.
Pff... kaland. Arra lenne most szükségem legkevésbé” – jutnak eszembe korábbi gondolataim a plafont pásztázva.
Ami igaz, az igaz, nincs sok kedvem pont most ilyen nagy utat megtenni. Meg azért mégis, miből lennék meg? Egy ilyen út elég költséges, már amennyire én tudom, és nem szeretném Silent, vagy Doki pénzét felélni. Viszont ha az a gömb valóban teljesíti a kívánságokat, visszaadhatnám nekik az útiköltség összegét. És talán...
Lehet, hogy rosszul hallottam. Túl egyszerűnek hangzik az egész, ha tényleg létezik ilyen tárgy, nem indulhatna a felkutatására bárki csak úgy. Ki tudja, pontosan hol és kik őrzik. Inkább alszom rá egyet, hátha reggel kipihenten képes leszek tiszta fejjel gondolkodni. Aztán lehet, hogy addigra ők gondolják meg magukat.
Halkan ásítok egyet, majd összébb húzom magam az ágyban és lehunyom a szemem.

Négyünk közül a korosabb csődör ébred elsőnek és távozik a szobából. Őt követi Doki, és miért is hagyná, hogy tovább aludjunk. Felülök az ágyban, igyekszem kidörzsölni az álmot a szememből, mert érzem, már nem lesz esélyem pihenni. Silent félálomban kikászálódik a takaró alól és a mosdó felé veszi az irányt. Szemem nyitvatartásával küzdve várok, hogy végezzen, majd miután mindhárman elkészültünk, lebaktatunk az előcsarnokba.
A kiszolgáló tojással kínálja vendégeit reggeli gyanánt. Az öregnek már van társasága, másik helyre ülünk le, miután mi is kaptunk az ételből.
– A francba, mindjárt jövök, a szobában felejtettem valamit! – nyilall bele a felismerés Silentbe, és visszaüget az emeletre.
– Szóval... – töröm meg a csendet kis idő után, ismét felvetve a témát – mi ez az egész a Gömbbel?
– Ez egy legenda – kezd neki a doktor. – A történet szerint létezik egy gömb, ami teljesíti birtokosa egy kívánságát. Most állítólag Equestria egykori fővárosában van, Equestria Cityben. Silent és én oda készülünk. Tök jó lenne, ha te is jönnél, olyan izgalmas lesz és...
Ekkor a zebra ül le mellénk, akinek korábban kis híján megzavartuk a társaságát. Nekik is erről a gömbről szólt volna a társalgásuk? Elég civilizálatlan lehetek, ha még nem hallottam róla, mikor körülöttem szinte mindenki erről beszél.
– Elnézést, szabad ez a hely? – kérdi.
– Persze – válaszolok, Doki viszont beszédesebb kedvében van a szokásosnál.
2

#35 Felhasználó nem aktív   get the salt 

  • GET THE SALT!!!!!
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.437
  • Csatlakozott: 22-július 13
  • Location:On the road

Elküldve: 15 október 2013 - 12:20

Dr. Alma

Miután bejött a csődör és kijelentette, hogy a szobatársunk lesz én már kezdtem volna a bele az üdvözlő beszédembe, de ő csak elment mellettem és már aludt is. Na az ilyen pónikat nem szeretem. Mogorva, csendes és durva. Pont az ellentétem. De mindegy, inkább nem foglalkozom vele és visszafordulok a többiekhez.
–Tehát. Hova megyek, menjek? – kérdezi Scalp.
– Kalandozni Equestria Citybe a kívánságokat teljesítő gömbbért! – felelem, talán kicsit hangosabban a kelleténél. Ezt abból gondolom, hogy az idős póni felkelt és azt mondta:
– Halkabban, ha kérhetném holnap nehéz napom lesz – majd visszafekszik aludni.
Úgy döntünk egy közös bólintással, hogy ezt a beszélgetést inkább holnap fejezzük be és mind bemászunk az ágyunkba. Már most érzem, hogy a következő néhány hét nagyon jó lesz. Főleg ha sikerül Scalp-ot is rávenni a csatlakozásra. Ja meg a zebrát akit ma láttam és a fehér csődört. Vajon kinek mire kell a
Gömb? Majd holnap megkérdezem Silent-et, aztán ha megbeszéli a zebrával megkérdezem őt is. Mikor lesz már reggel? Bárcsak lenne egy időgépem amivel átugorhatnám az unalmas napokat… Várjunk csak! Éppen most indulunk egy Gömbért ami kívánságokat teljesít! Ha odaértünk azt fogom kívánni, hogy tudjak utazni térben és időben! Akkor nem lesznek majd unalmas napok. De ez még a jövő zenéje (Yay de költői vagyok :D) most inkább alszok.
*
Reggel van. Végre. Felkelek és azt látom, hogy nem én keltem először hanem az esti mogorva-csődör. Fura. Azt hittem, hogy az öregek sokáig alszanak. Na mindegy inkább felkeltem Scalp-ot és Silent-et. Méghozzá azzal a módszerrel amit anyukám tanított: kirántom alóluk a lepedőt!
–Doktor! – ordítják kórusban – Ez nem volt vicces!
– Szerintem igen – nevetek – De a viccnek vége menjünk mosakodni aztán irány reggelizni.
Mire mind végeztünk a mosakodással és leértünk a kocsma már tömve volt – ez részben az én hibám mert összegabajodott a csokornyakkendőm és részben Silent hibája, mert rá akart venni, hogy ne vegyem fel a fezt – de szerencsénkre megláttunk egy üres asztalt. Leültünk és tojást rendeltünk mivel csak az volt. Milyen kocsma az ahol csak tojás van? Bár talán azért van csak az, mert a korán érkezők megették a jobb ételeket. Kellett nekünk ilyen sokáig aludni! De ez már mindegy. Szóval megkaptuk a tojást és elkezdtük enni mikor Silent rájött arra, hogy ottfelejtett valamit a szobánkban így elment. Ekkor Scalp megkérdezte, hogy pontosan mi is ez a Gömb. Mire én:
– Ez egy legenda. A történet szerint létezik egy gömb, ami teljesíti birtokosa egy kívánságát. Most állítólag Equestria egykori fővárosában van, Equestria Cityben. Silent és én oda készülünk. Tök jó lenne, ha te is jönnél, olyan izgalmas lesz és...
És ekkor megjelenik mellettem a zebra akihez tegnap oda akartam menni és megkérdezi szabad-e a hely mellettem. Hurrá! Úgyis meg akartuk kérdezni, hogy velünk jön-e.
– Persze – mondja Scalp. Igazából ez Silent helye de őt biztos nem fogja zavarni, főleg ha sikerül rávennünk a zebrát, hogy velünk jöjjön.
– Szia zebra! Láttalak tegnap és oda akartam menni hozzád meg a barátodhoz, hogy megismerjelek titeket, de ez itt – mutatok Scalpra – nem engedett. Hát nem bunkó? Na de mindegy mert most te jöttél hozzénk így nem tehet semmit az ismerkedés ellen. Hát nem szuper? Egyébként hogy hívnak?
– Amber – válaszolja és kezdene beszélni de nem hagyom szóhoz jutni. Az nem lenne nekem vicces.
– Szép név. Az én nevem dr. Alma de mindenki csak Dokinak vagy Doktornak hív és én ennek örülök mert jól hangzik. És miért keresed a Mágikus Gömböt?
– Gömb? Te meg miről beszélsz? – próbál úgytenni mintha nem tudná miről beszélek. Ezek szerint valami olyanra kell neki a Gömb amit nem akar elmondani senkinek. De én akkor is kiderítem.
– Ó, tudod te milyen gömb. Hallottam amint beszélsz róla a fehér csődörrel aki most ott ül – mutatok rá.
– Te hallgatóztál? – gyanusít meg.
– Igen.
– És ezt csak így beismered?
– Igen. Főleg azért mert szeretem mindenbe beleütni az orrom. Na szóval mire is kell a Gömb? – kérdezem meg ismét.
– Nem fogom elmondani. És egyébként is miért érdekel egyáltalán?
– Mert én és egy barátom – akinek egyébként a helyén ülsz- úgy döntöttünk, hogy szeretnénk megszerezni és szerettünk volna téged is megkérdezni arról, hogy elkísérsz-e minket. Nos?

//Párbeszéd kezdeményezése//
kép
5

#36 Felhasználó nem aktív   Ritli 

  • Okleveles trollszelidítő magiszter és Hulk
  • Csoport: Moderátorok
  • Hozzászólás: 4.744
  • Csatlakozott: 15-január 13
  • Location:Székesfehérvár

Elküldve: 15 október 2013 - 03:56

Amber

Teljesen felháborodom a doktor viselkedésén. Kihallgatja mások beszélgetését? És még büszke is rá?
– Mert én és egy barátom – akinek egyébként a helyén ülsz – úgy döntöttünk, hogy szeretnénk megszerezni és szerettünk volna téged is megkérdezni arról, hogy elkísérsz-e minket. Nos?
"Hogy van pofája?!"
– Nos, kedves... Doktor. Ki kell, hogy ábrándítsam nem akarok egy ilyen alakkal együtt utazgatni mint ön. Egyébként nem engedtem meg, hogy letegezzen.
– De hát – szólna közbe, ezúttal azonban én vágok hangosan és erőteljesen az illetlen póni szavába miközben dühösen az asztalra csapok.
– Nem kívánok együtt utazgatni holmi perverzzel, aki mások magánügyeiben áskálódik kérdezés és minden szégyenérzet nélkül! Talán ön egy doktor, de úgy veszem észre az egyetemen illemet nem tanítottak.
Dühösen bámulok rá, ő pedig tátott szájjal szótlanul néz vissza. Majdnem elnevetem magam a látványtól, de továbbra is szigorúan nézem.
– Esetleg ha bocsánatot kér és megígéri, hogy ezentúl odafigyel arra, hogy mit művel meggondolom az ajánlatát. És persze hallani szeretném az okokat is, hogy miért kéne magával tartanom azon kívül, hogy orvos. Persze ez még kapóra jöhet, ha félúton agyvérzést kapok az állandó fecsegésétől. – sandítok rá fél szemmel. – Hallgatom.
Kicsit elszégyellem magam azért, ahogy beszéltem vele, nem jellemző rám az ilyesmi, de teljesen kiakasztott... De inkább én kiabáljak vele most, mint később valami csődör péppé verje.

//Párbeszéd folytatásának kezdeményezése//
Nyaa~
kép

Hilfe! Das Monstrum im mir wird explodieren!
4

#37 Felhasználó nem aktív   get the salt 

  • GET THE SALT!!!!!
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.437
  • Csatlakozott: 22-július 13
  • Location:On the road

Elküldve: 18 október 2013 - 01:14

Dr. Alma

– Nos, kedves... Doktor. Ki kell, hogy ábrándítsam nem akarok egy ilyen alakkal együtt utazgatni mint ön. Egyébként nem engedtem meg, hogy letegezzen.
- De hát - próbálnék közbeszólni, hogy védekezhessek, de nem hagy szóhoz jutni.
– Nem kívánok együtt utazgatni holmi perverzzel, aki mások magánügyeiben áskálódik kérdezés és minden szégyenérzet nélkül! Talán ön egy doktor, de úgy veszem észre az egyetemen illemet nem tanítottak.
Teljesen elképedek azokon amiket ez a zebra mond. Nem elég, hogy nem értékeli üdítő személyiségemet még azt is megkérdőjelezi, hogy ismerem-e az illemet. Pedig ismerem én az illemet. Csak nem érdekel.
- Esetleg ha bocsánatot kér és megígéri, hogy ezentúl odafigyel arra, hogy mit művel meggondolom az ajánlatát. És persze hallani szeretném az okokat is, hogy miért kéne magával tartanom azon kívül, hogy orvos. Persze ez még kapóra jöhet, ha félúton agyvérzést kapok az állandó fecsegésétől. Hallgatom.
És most még azt is megkérdőjelezi, hogy a hasznukra lennék. Na ezt nem hagyom.
- Rendben - mondom elkomolyodva. Látom rajta, hogy kicsit megijed a hirtelen hangulatváltástól - Először is. Mint azt említette orvos vagyok, méghozzá a legjobb a szakmában. Ezenkívül bármilyen zárat ki tudok nyitni ezzel, - mutatom fel a csavarhúzót - aztán vannak kapcsolataim szerte a világon és több pónit, zebrát és griffet mondhatok a barátomnak mint amennyivel ön összesen találkozott és találkozni fog. Ja és nekem van ízlésem az öltözködéshez, nem úgy mint a többi ittlévőnek. - A mondandóm végére láttam, hogy kezdi érteni, hogy hasznos vagyok és talán még egy kicsit csodál is. Legalábbis csodált volna ha az utolsó mondatot nem teszem bele. - A személyiségemen pedig nem fogok változtatni, ugyanúgy bele fogok mindenbe szólni mint eddig. És ezt azért teszem mert a dolgok nagy részét jobban tudom mint azok akikkel általában beszélek. Nos akkor elkísér engem és társamat, meg azokat akiket ráveszek, hogy jöjjenek velünk, vagy inkább úgy dönt, hogy egyedül utazik, mely esetben nagyban meg fogjuk nehezíteni egymás dolgát? A döntés az Ön patájában van.

//Párbeszéd folytatásának kezdeményezése//
kép
0

#38 Felhasználó nem aktív   Ritli 

  • Okleveles trollszelidítő magiszter és Hulk
  • Csoport: Moderátorok
  • Hozzászólás: 4.744
  • Csatlakozott: 15-január 13
  • Location:Székesfehérvár

Elküldve: 18 október 2013 - 03:29

*
Népszerű

Amber

Hallgatom a monológját és csak egyre jobban dühít. Idegesítő, fennhéjázó kretén... Azt hiszem elvörösödik az arcom a dühtől, érzem ahogy elönti a forróság. A szívem felgyorsul. Ahogy befejezi a mondandóját elpattan bennem valami.
– Doktor úr, a bocsánatkérés részét kifelejtette... – mondom kimérten, majd dobbantok egyet az asztalon és könnyedén átszökkenek fölötte. Egyenesen Dokira.
Kapásból leteperem a földre miközben társa unottan mered ránk, mintha mi se történne. Furcsa. A Doktor elég gyenge, úgy látszik csak egy egyszerű okostojás. Jobb mellső patám dühösen felemelem és lecsapok arca bal oldalára.
– Pofátlan disznó... – nyögöm és meglepve érzem, ahogy valami végigfolyik az arcomon. Könnycseppek? Zaklatottan szedem a levegőt, szinte lihegek. Dühösen újra felemelem a patám, hogy még egyet üssek azt azonban valaki elkapja. Dühösen hátra nézek az akadályozómra. Egy lila sörényű, szürke csődör.
– Engedj el! – kiáltom hisztérikusan. De nem enged, mellette egy rózsaszín sörényű kanca néz rám aggódó és kicsit rémült tekintettel. Ekkor sikerül ráeszmélnem, hogy mit is művelek.
Veszek néhány mély levegőt, hogy egy kicsit lenyugodjak, az izmaim ellazulnak. Ezt az idegen csődör is észreveszi és végre elenged. Felsegít, aztán leülök és próbálok teljesen lehiggadni.
– Bocsánat – hallom egyszer csak. Doki áll előttem.
Szégyellem magam. Akkora hülye vagyok... Letörlöm a könnyeim, de csak még több bukkan elő.
– Nem, én kérek bocsánatot. Nem tudom mi ütött belém. Sajnálom... De azt hiszem most kvittek vagyunk. – mosolygok rá. – Hajlandó vagyok veletek menni a Gömbért, ha még áll az ajánlat. De készülj fel, hogy minden egyes áskálódásért kapsz egy ilyet. – ezúttal szigorú arcot vágok.
Mindketten elnevetjük magunkat.
– Áll az alku. – mondja és odanyújtja a patáját.
– Eh? Milyen Gömb? – szólal meg meglepődve a csődör, aki leállított.
Mielőtt viszont válaszolhatnánk nagy robaj üti meg a fülünk a bejárat felől. Mindenki odanéz és egy sötétkék csődör tárul a szemünk elé, aki a padlón fekszik csurom vizesen.
– Amber... mehetek... veled? – hallom tőle.
– Memory? – nézek rá döbbenten. – Legyen... – mondom egy sóhajjal kísérve. – Akkor már csak őt kell rávennünk a csatlakozásra. – mutatok Venture felé.

//Párbeszéd befejezése//
Nyaa~
kép

Hilfe! Das Monstrum im mir wird explodieren!
7

#39 Felhasználó nem aktív   Robbie Rotten 

  • Gázszerelő
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 5.459
  • Csatlakozott: 05-augusztus 12
  • Location:Felcsút

Elküldve: 23 október 2013 - 03:35

*
Népszerű

Helm Swirl

Felébredtem?
Igen, olybá tűnik.
Elfordulok az ágyban, megszabadítva látóköröm a plafontól. A szobába függönyök között vörös napfény szűrődik be. Mint mindig, megint Őfelségével egyszerre keltem...
Óvatosan kúszok ki nyughelyem szélére, a lehető legjobban kerülve bármiféle zaj csapását. Még ledőlésem után is sokáig diskuráltak szobatársaim, csupán az én kérelmemre tértek nyugovóra. Fiatalok még, és később is feküdtek le, nekik még jóval tovább kell pihenniük és távol álljon tőlem, hogy éket üssek alvásukba. A fürdőszobába is patahegyen somfordálok ki, hogy elvégezzem reggeli önkarbantartásom...

Immáron friss, tiszta öltönyben lépek ki a szobából, csomagomat hátrahagyva. Biztos vagyok benne, hogy az ifjak nem dézsmálják meg tartalmát, tisztességes póniknak tűntek.
A lépcsőn leballagva szembesülök alvásciklusom egyik előnyével, a magánnyal. Alig vannak néhányan egy-egy asztalnál, és ők is túl fáradtak ahhoz, hogy a fejükből egyáltalán kilássanak. Így az egyetlen teljesen magánál levő póniként sétálhatok egészen a pultig, hogy reggelit kérvényezzek a csapott képű kocsmárostól.
- Jó reggelt kívánok! - köszöntöm, amint ülepem elhelyezem egy széken.
- Jóreggőt. - jóval... csiszolatlanabbnak tűnik a tegnapinál.
- Ha szabad, szeretném megkérdezni a reggeli választékot.
- Tojás.
Egy fél percet várok, de nem úgy néz ki, mint aki folytatná a felsorolást, vagy a további lehetőségeket próbálná felidézni. Vagy mint aki egyáltalán gondolkodna...
- Rendben, tökéletes lesz, köszönöm.
Amint elfordul, hogy az előkészítés bonyolult menetéhez nekifogjon, magam is hátam mutatom a pultnak, hogy újabb pillantást vegyek a viharvert lovak társaságára. Meglepetésemre egy másik korai madarat látok meg közeledni, sőt, még ismerős is. A csődör akivel Amber beszélgetett tegnap...
Várjunk csak...
Most, hogy nem egy népes tömegen és a Bourbon homályán keresztül, méterekről kell szemügyre vennem, sőt, egyre közeledik, felkavarja poros memóriámat. Láttam már valahol... Egészen biztosan láttam már valahol...

Bingó!
Venture Plan!
A híres kalandor, az élő legenda... Hogy nem ugrott be eddig?!
Már maga tudat, hogy ilyen közel jár, sikeresen lebénít, ám ekkor agyam vadul kattogni kezd. Azzal a zebrával beszélt, aki állítólag a Gömb után akar eredni... És ő az egyetlen póni, aki járt ott, ahol a Gömb is rejtve van, és élve visszajött.
Csak nem...
Ha ő is a Gömb után ered...
Nála jobb társat az életben nem találhatnék.
Gondolatmenetem végére érve visszatérek a valóságba, és rájövök, hogy mindvégig őt bámultam mereven... Ez meglehetősen kínos.
Viszont ideje a tettek mezejére lépni és elkapni a lehetőséget. Talán a kegyeibe tudom beszélni magam. Bár csekély az esély...
Diszkréten a mellette levő székre helyezkedem, amíg ő a kocsmárostól rendel. Tettem nem kerüli el figyelmét, ám sokáig nem szólal meg, az én fejem pedig teljesen kiüresedik, mikor megpróbálom kitalálni, mivel is indíthatnék...
Szerencsémre ő nyit.

- Esetleg ismerjük egymást valahonnan?
Kell egy pár röpke másodperc, amíg összekapom magamat, majd válaszolok.
- Nos... Elnézést kérek uram a bámészkodásért, maga biztosan nem ismer engem. - legalábbis reménykedem, hogy kalózokkal nem volt sok dolga... - Viszont én magát igen, maga Venture Plan, ha nem tévedek... A... Nevem Helm Swirl, örvendek. - nyújtom patámat felé.

//PÁRBESZÉD KEZDEMÉNYEZÉSE//
kép
6

#40 Felhasználó nem aktív   Torrit 

  • Chapter Master
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 3.963
  • Csatlakozott: 19-július 12
  • Location:ur mum

Elküldve: 24 október 2013 - 02:53

Venture Plan

Az öreg csődör láthatóan zavarban van, kell neki pár másodperc amíg összeszedi a gondolatait.
- Nos... Elnézést kérek uram a bámészkodásért, maga biztosan nem ismer engem. - erre nem vennék mérget, talán mintha láttam volna már valahol.
- Viszont én magát igen, maga Venture Plan, ha nem tévedek... A... Nevem Helm Swirl, örvendek. - erre barátságosan patát nyújt felém.
Elveszem a felém nyújtott patát és bizonytalanul megrázom, felkészülve egy ruhaujjba csúsztatott tőrre, vagy egy, a csődör korát meghazudtolóan gyors ütésre. Semmi ilyesmi nem jött. Ehelyett egy barátságos, ámde öregkori idiotizmusra utaló mosolyt kaptam.

- Nagyon örvendek a találkozásnak, örömteli színfolt ebben a koszos lyukban egy olyan póni, aki ismeri a nevemet. - mosolygok rá én is, immár kissé barátságosabban.
Úgy látszik örül ennek a fordulatnak, mivel visszafordult a reggelijéhez, és némileg oldottabb hangulatban falatozott tovább. Én is visszafordultam a kétes eredetű tojásomhoz, és megpróbáltam kényszeredetten letuszkolni a torkomon. Ettem már rosszabbat is, de akkor egészen más körülmények között, rászorulva. Kicsivel alkalmi pult-társam előtt fejezem be, és szótlanul várok arra, hogy ő is végezzen a tojásaival.
Mikor félrerakja villáját és kését, megtörli a száját, még egyszer megszólítom.

- Nem zárom ki annak az eshetőségét sem, hogy csupán baráti beszélgetésre vágyott tőlem, de valószínűbbnek tartom, hogy a szolgálataim érdeklik. - mondom halkan, felvéve az üzleti hangomat. - Esetleg szeretne egy kicsit félreesőbb helyen tárgyalni?
- Igen... talán valóban így lenne a legjobb. - bólint, és feláll, várva az útmutatásomat. Az ilyenkor kedvelt és sokat használt privát asztalomhoz vezetem, ami a bejárattól és a pulttól egyaránt távol esik, az ivó ellentétes sarkában.

Miután mindketten helyet foglaltunk, megköszörültem a torkom.
- Nos? - erre felriad álmodozásából, és így szól.
- Hát, igazból lenne itt valami... - tudtam én.
- Nos, ki vele, öreg, ne tartsa magában! -
- Equestria City! - nyögi ki hangosabban a kelleténél, mire néhányan felénk fordítják tekintetüket.
- Nem. Engem ilyenbe soha többet nem rángat bele senki, keressen valaki mást. Felejtse el, hogy valaha is visszamegyek oda. -

//párbeszéd folytatásának kezdeményezése//
Magyars is not nácis! Jobbik is the road of Magyars, the last HOPE for fuck the liberalism, the fate of Magyars. Liberalism = trianon. Carpathia = Hungaria!
5

Téma megosztása:


  • (4 Oldal)
  • +
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó