Hunbrony Fórum: Egységben az erő - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
  • (4 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 2
  • 3
  • 4

Egységben az erő Hősök ott, ahol szükség van rájuk...

Szavazás: Egységben az erő (17 felhasználó adott le szavazatot)

Melyik a legjobb szupererő?

  1. Gyorsaság (1 szavazat [5.88%])

    Voksolás százalékaránya: 5.88%

  2. Repülés (1 szavazat [5.88%])

    Voksolás százalékaránya: 5.88%

  3. Teleportálás (10 szavazat [58.82%])

    Voksolás százalékaránya: 58.82%

  4. Láthatatlanság (2 szavazat [11.76%])

    Voksolás százalékaránya: 11.76%

  5. Hulk (2 szavazat [11.76%])

    Voksolás százalékaránya: 11.76%

  6. Tárgyak irányítása (1 szavazat [5.88%])

    Voksolás százalékaránya: 5.88%

Voks A vendégek nem szavazhatnak

#61 Felhasználó nem aktív   Doom 

  • Leader of the cabbages
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.223
  • Csatlakozott: 26-október 13
  • Location:Mindig máshol

Elküldve: 19 április 2014 - 03:19

Tiwer:

Az irodaház melletti egyik sikátorban állok. Egyedül. A többiek... vannak, akiket elfogtak. Ahogy láttam idefelé jövet, Alice sem járt jobban, ahogy még néhányan a csapatból. A többiek nem tudom hova lettek. Blind Spotról azt tudom csak, hogy itt hagyott minket menekülés közben. De nem utálom ezért. A helyében talán én is hasonlóképpen cselekedtem volna. Igen. Hisz... ez a mostani helyzet nem épp a legjobb. A rendőrök valószínűleg továbbra is azok után fognak kutatni, akiket nem fogtak el. Akiket meg elfogtak, azok... azokat kikéne szabadítani valahogy. De azt sem tudom, merre induljak!
Ráadásul ott az az őrült póni is! Ő, legalábbis ahogy láttam, képes irányítani a rendőrök egy részét. Ők is azok közül vannak, akik üldöztek minket! De ez még nem javított a helyzeten, akármennyire is akartam. De várj... és ha az az őrült póni segítene nekünk? A kisebb rendőrserege a mi oldalunkon állhatna, és talán segíthetne tisztára mosni a nevünket! Végül is... nem öltünk meg senkit.
Kilépek a sikátorból az irodaház árnyékába. A Csarnok bejáratánál még mindig állnak rendőrök, és a sárga szalag még mindig lezárja a pónik elől a területet. Az átlagos pónik elől... de nem előlem! Körbenézek, és miután látom hogy senki sem vett észre, átrohanok az úttesten a túlsó járdára, a Csarnok közelébe. A rendőrök továbbra sem az én ügyködésemet figyelik, hanem a járókelőket lesik gyanús tekintettel. Ebben a tekintetben valami olyan zombiszerűség is van... olyan ijesztően hat.
- Már csak be kell jutnom...- motyogom magamnak halkan, majd megindulok. Lassan haladok, így nem vesznek rólam tudomást. Először... de hirtelen elbotlok, pont egy zombirendőr patái előtt érve földet. Az dühösen néz rám, és két társa is oda jön, akik felrángatnak a földről. Miközben ezt teszik, látom sápadt arcukat, mintha megállt volna a vérkeringésük. Elég furcsa látványt nyújtanak.
- Eresszenek el!- próbálok szabadulni, ám megláncolnak, és úgy vezetnek be a Csarnokba. Megpróbálok jeget rájuk zúdítani, ám nem válik be.

Az őrült póni előtt megállunk, és az felébred. Úgy látom, elég dühös.
- Mit hoztatok?- hallom fáradt hangját.
A rendőrök nem szólalnak meg, csak előre löknek engem. Az őrült póni érdeklődve néz rám.
- Te lennél az egyik azok közül?
- Mondja meg a zombijainak, hogy eresszenek el!- kiáltom el magam dühösen. Hirtelen körülöttem a padlóból jég oszlopok emelkednek a magasba, tetejük hegyesre csiszolva meredezik mindenféle irányba. A levegő hűlni kezd. De az őrült pónin nem látok félelmet...
kép
1

#62 Felhasználó nem aktív   Damn 

  • nihil
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 614
  • Csatlakozott: 23-augusztus 13
  • Location:Nopony knows

Elküldve: 10 május 2014 - 01:17

Hádész

Sötét van. Vaksötét. Semmit sem látok. Hát vége? Meghaltam volna? Na de akkor miért élek még mindig?
Esetleg ha kinyitnám a szemem... Talán fény derülne mindenre...

Egy pillanat! De'jszen most is nyitva van a szemem! És mégsem látok. Azaz mégis. Sötétet látok. Ezek szerint egy sötét szobában – vagy teremben? – fekszek a földön. Miért? Mióta? Meddig? Hol? Miért?!

De most mintha látnék egy fényes csíkot magam előtt. Szélesedik. már talán nem is csík, hanem sokkal inkább sáv. Sőt, most már kifejezetten téglalap formája van... És most belépett valaki azon az ajtón.

– Fölébredtél, doktor úr? – kérdezte valaki a lehető leggúnyosabban. – Akkor esetleg el is kezdhetnénk a kihallgatásodat.
– Igen! Vallassunk! – kontrázott rá valaki más. – Val-las-sunk!
– Kuss! – csitította az előbbi. – Inkább kapcsold fel a lámpát! Még ma.

És ekkor sikerült majdnem egy percre megvakítaniuk. Pont a reflektor elé fektetni, hát igen, ezeknek aztán van humorérzékük...

– Neve? – Valahonnan ismerősnek tűnt nekem ez a hang... Mintha már hallottam volna valahol...
– Neve?! – Régen volt már, nyilván nagyon régen. Mikor is találkoztam legutóbb rendőrrel? Törvénytisztelő póni vagyok, úgyhogy biztosan régen. Lássuk csak... Tegnap. Az talán mégsem volt olyan régen.
– NEVE?! – kérdezte már egy kissé talán ingerülten a rendőr úr. Igen, már rémlik valami. Tegnap, amikor odamentem ahhoz a nyolcfős rendőrcsapathoz, ő volt az egyik vezetőjük. De vajon mit akarhat tőlem?
– MONDJA MÁR MEG A NEVÉT, MAGA ÁTKOZOTT ROHADÉK! – kiabált velem a jóuram, mintha csak kitalálta volna a gondolataimat. Tehát a nevemre kíváncsiak. De vajon miért? Mit akarnak vele? Igazán nem értem. De! Pont az ilyen helyzetekre való – azaz amikor kérdezősködnek a nevem felől – az álnevem! Akár meg is mondhatnám.
– Hádész – felelem. – Miért kérdezi?
– Tehát Hádész. Ezennel le van tartóztatva!
– Miért?
– Mert ezt a parancsot kaptuk.
– Az equestriai jogszabályok értelmében kötelesek tájékoztatni engem a letartóztatásom okáról.
– Már megtettük.
– Mikor? Én ugyanis nem vettem észre.
– Miért, tán süket maga? Mondtam már: azért tartóztattuk le, mert ezt a parancsot kaptuk! És most pofa be!

Még ilyet! Még i-lyet! Nem találok szavakat. Letartóztattak, és én még az okát sem árulják el. Nem követtem el semmiféle bűnt. És mégis letartóztattak. Beteg ez a rendőrség, én mondom, beteg. És én nem vagyok szabadlábon, hogy meg tudjam gyógyítani őket. Talán éppen ezért tartóztattak le. Hogy véletlenül se tudjam megmenteni őket. De vajon ki a megbízójuk? Kinek lehetnek ilyen aljas szándékai?

– Helló, a nevem Mr. Rockwood. Elnézését kérem a rendőreim illetlen viselkedéséért. Nemsokára minden kérdésére választ kap, de előbb velünk kell jönnie.

Észre sem vettem, ahogy bejött. Vajon hogyan csinálhatta? Jobb lesz, ha fölállok és vele megyek, mert aki észrevétlenül be tud menni egy szobába, az más kegyetlenségre is képes lehet.

Fölállok. És most kiderült, hogy igazam volt. Amint a négy lábamra kerül a súlyom, kigáncsolnak, egy lepedőre löknek, körém csavarják, fölkapnak és cipelnek... Valahová.
kép
1

#63 Felhasználó nem aktív   TűzSzikra 

  • Kalandmester és anime-fan
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.036
  • Csatlakozott: 01-augusztus 13
  • Location:Canterlot

Elküldve: 21 május 2014 - 08:12

Mr. Rockwood:

Ezek a pónik különleges képességgel rendelkeznek. Muszáj ezt megszereznünk tőlük. Egyrészt mert veszélyt fognak jelenteni később a városra, másrészt mert a saját céljainkra fordíthatjuk. Néhányukat már elfogtuk, de van olyan, aki még szökésben van. De nem sokáig...

Az irodában ülök, és magam elé nézek. Az a Hádész... valami furcsa volt benne... valami, ami elbizonytalanított, és ami most nem hagyott nyugodni. Megpróbálom kizavarni ezt a gondolatot a fejemből, ám újra, meg újra visszatér, hiába küzdök ellene. Addig biztos nem fogok megszabadulni tőle, amíg a többit elnem fogjuk.
- Én visszamegyek a belvárosba.- vetem oda az egyik rendőrnek, mikor elhagyom az irodát. Csak néma csöndben néz utánam, nem szól semmit. Pillantását érzem a hátamon, miközben a bejárat felé masírozok.

A csarnok előtt rendőrök vannak. De furcsán viselkednek... valami más bennük. A mozgásuk olyan merevnek tűnik, és a szemeik... fátyolosak. Mi történt velük? A csarnok felé indulok, oldalamon fegyver lóg, készen arra, hogy lőjjek vele, ha kell. Ahogy közeledek, egyre több furcsa rendőr néz ki magának.
- EZ gyanús...- motyogom magam elé halkan, hogy mások ne hallják. Muszáj bejutnom a csarnokba. Erre az egészre bent fogok megoldást találni...
kép
1

#64 Felhasználó nem aktív   What A Beautiful Duwang 

  • chew
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.946
  • Csatlakozott: 17-január 12
  • Location:interwebs

Elküldve: 01 június 2014 - 05:13

Blind Spot

" Honnan tudtad hogy képesek vagyunk erre? " -kérdeztem nyomban távozásom után.

" Az igazság az, hogy nem tudtam… Csak ösztönösen cselekedtetem. "

" Rendben értem… de akkor mostr merre? "

" Szerintem a épület szellőző rendszere megfelelő lenne " - és a legközelebbi szellőző nyílás fele vettem az utamat. A rácson legnagyobb meglepetésemre simán át tudtam haladni.

Viszonylag gyorsan tudtunk haladni, de viszonylag nehezen lehetett kiigazodni itt is. Pár emelet után inkább távoznunk kellett a szellőző rendszerből, mivel nem nagyon volt tovább lefele vezető út.

Miután újra elhagytunk a csövek hálózatát, erre nem találok jobb szót, szóval fekete füstként haladtam előre az elhagyatott épület folyosóin, miközben anyagtalan testem árnyként cikázik a biztonságot jelentő sötétebb területek között. Az egyik alkalommal sikeresen elrontottam az egyik ilyen ugrást és egy rendőrségi reflektor erős fényen sikerült áthaladnom, maró fájdalom futott végig a testemen. Mondhatom nem volt a legkellemesebb érzés...

Ezen felül teljesen jól vagyok, még úgy is ha figyelembe vesszük azt az állapotot amilyenben jelenleg vagyok... Még nem éreztem ilyet. Testem könnyű, gyors, szinte minden korábbi fáradtságom elszállt ami a hatalmas rohanás során összegyűlt izmaimban és végre újra tiszta fejjel tudok gondolkodni.

Ám a legfontosabb... Újra látok! Öröm töltötte el szívemet. Igaz csak szürke és fekete árnyalatai töltötték meg a látóteremet, de most ez legyen a legkisebb problémám.

Furcsa ez a képesség, vagy mia szösz, amit az a masina kölcsönzött nekem... Ahogy fel tudtam fogni valahogyan Voice barátom az árnyékomként levált rólam, ezáltal megfosztva a látás képességétől, legalábbis ezt tudtam kisilabizálni… Ha pedig újra visszatér, akkor újra látok, ellenben árnyakármiként nem tudok szinte semmivel fizikai kapcsolatba lepni és még az erős fény is kínzó fájdalmat okoz... Furcsa...

Agyam ne foglalkozz most ezzel, inkább tűnjünk el ebből a labirintusból...

Hirtelen felnézek és egy kis táblából ami az emeletek számát jelezték. Jelenleg az ötödik emeleten vagyok. Nem próbálkozok újra a szellőző rendszerrel, inkább gyorsan elindulok a legközelebbi lépcsősor fele, hogy végre lejuthassak az utca szintre. Utána pedig azt tervezem, hogy eltűnve az egyik sikátorban neki állok majd végrehajtani Voice feltételeit

Ahogy füst testem a közeledik a lépcsősor felé hangokat hallok az úticélom felől. Patakopogás és valamilyen nehéz tárgynak az ütemes koppanása. Finoman odasiklok, hogy a sötétség rejtekéből megleshessem, mi folyik arra fele.

Pillanatokkal később meg is tudom mi okozta a a korábbi hangokat. Rendőrök patkói és annak a csődörnek a feje keltette a korábbi hangokat, aki segített kijutni a Csarnok tetejére. Legalábbis Voice az ő vonásait fedezte fel a jelenlévőben. Elsőre ájultnak látszott, ám

Nem tudom mit tegyek, segítsek neki? Vagy őt is hagyjam sorsára?

" Voice, mit tegyünk? "

" Nem tudom, túl sokan vannak, hogy le tudnánk győzni őket… Nyomban letepernének minket és már azonnal értelmét vesztené az eddigi igyekezetünk… Most én sem tudok, semmilyen konkrét tanácsot adni… Talán az lenne a legjobb, ha követnénk a rendőreit és a megfelelő időben kijuttatnánk a delikvenst a szorult helyzetéből... "

Némán nyugtázom társam új tervét, majd mikor az utolsó fakabát is elvonul csatlakozok a csoportosuláshoz az legutolsó őr árnyékában megbújva. Ha minden jól megy, kifogom várni a megfelelő alkalmat, és ha eljön majd lecsapok, ezzel segítve az ájultnak. Tényleg meg kellett volna jegyezni a neveket, így egész nehéz lesz beazonosítani a sorstársaimat...
kép
Killer Queen has no weakness...
Spoiler
0

#65 Felhasználó nem aktív   Shadow 

  • Denevérpóni
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.709
  • Csatlakozott: 28-október 13
  • Location:Hollow Shades

Elküldve: 09 június 2014 - 11:32

Cobalt

Fél szemmel és sajgó koponyával figyeltem, ahogy a kocsi felé vonszolnak. Hála szelesztiának ahogy kiértünk a betonkövekre jobbnak láttak, ha nem radírozzák le maradék bőröm a fejemről. Ezért némileg hálás voltam nekik, mint ahogy ostobaságukért is. Felbátorodva az út közben egyre többször néztem körül, egy ponton túl már a pofátlanság határait feszegettem, és direkt feltüpen nézelődtem. Ennek ellenére nem vettek észre, elfoglalta őket saját öntömjénezésük. Faruk képletesen szólva vakítóan csillogot már, mire leértünk.
Fekete, ablaktalan szekérre raktak, egy cseppet sem bizalomgerjesztő ágyra, min műanyag takaró nyikorgott alattam. Vgétgkaimat kifeszítve láncolták le, mint valami tömegmészárosét. Való igaz, történetek balesetek, de ez akkor is túlzás. Ezenkívül egyre nagyobb őrültségnek éreztem tervem: elfogatni magam szándékosan nem áll messze attól, hogy ténylegesen bezárjanak... Nem tudom mi vár rám, millyen sokat tudnak helyzetemről. Eddig úgy tűnt kevesebbet mint én, de ha ez megváltozik, bizony a saját fejemre hoztam a bajt.
Tanakodás közben csakhamar elhatározásra jutottam. Egy idióta vagyok. Tűnjünk el innen!
Lenéztem megfeszített lábaimra, mitől kissé elbizonytalanodtam. Vajon akkor is működik az erőm, ha ki vagyok láncolva? Fenébe... Erre mért nem gondoltam...
Fél percnyi heves önostorozás és szidalmazás után nem maradt más hátra, próba szerencse. Elmémmel koncentráltam...
Bárcsak ne lenne mindíg igazam... Aszakító fájdalom ismerősen csapott meg, de volt ott más is. Éreztem, ahogy a bilincsek patáim köré feszülnek, és visszarántanak. Félve, hogy esetleg vergődő testként érek földet valahol visszakoztam volna, de ekkor eszembe jutott, már késő. Gyors gondolatok szaladtak át fejemen, miközben időm vészesen fogyott. Mit tegyek? Mit tegyek? Ha eltelportálok nem jó, ha eldobom a bilincseket vélhetőleg ugyanazzal az eredménnyel jár. Ha itt tundék maradni... Ez az! Megváltoztattam fejemben a képet, pontosan arra, ahol most vagyok, pusztán egy hajszállal arrébb. Működött!
Remek, akkor dőljünk hátra és várjuk hogy szétvégjanak a tudomány nevében...Mekkora marha vagyok.

A korcsi megáll, az ajtók felpattnnak, de csak sötétség fogad, majd két rendőr pattan be, és hrtelenséggel fejbevág.

Egy kék vibráló falú dobozban térek magamhoz. körülöttem sírí csend, szinte a fülem csengését is hallani. Fejem duplán sajog. Jobban szerettem, mikor csak tettetem az ájulást.
Körülnézek. majd koncentrálok. Semmi. Túl szép is lett volna... Az erőm nem működik. Számítottak rám.
Közelebb húzódom a fénylő falakhoz, szőröm feláll ahogy patámmal hozzérnék. az utolsó pillanatbna meggondolom magam, ösztöömtől vezérelve. vlaami azt súgja ehhez fájna hozzáérni, de legalábbis eredménnyel nem szolgálna. Számítottak rám, ez kétségtelen.
Hahóó44 hahhhhóóó!, kiáltok. nincs válasz. Nos akkor -heveredek le a kemény padlóra- aludjunk egy utolsót, amíg még békésen megtehetem. Azt hiszem többet nem lesz rá alkalmam...
kép

Spoiler



1

#66 Felhasználó nem aktív   get the salt 

  • GET THE SALT!!!!!
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.437
  • Csatlakozott: 22-július 13
  • Location:On the road

Elküldve: 10 június 2014 - 01:34

A Nagyon gonosz nevű póni

Fölébresztenek. Miért tették? Jó van egy foglyuk és? Kit érdekel? Inkább visszafekszem ezzel meg csináljanak valamit. HÉHÉHÉH! Arról nem volt szó, hogy jegesíteni is tud. Bár viccesen néz ki. Most félnem kéne? Egyáltalán tudok én még félni? Most vajon arra gondol, hogy lefagyaszt?
- Nem fog sikerülni és eddig nem túl fenyegető- mondom neki miközben föltápászkodom. Látom a félelmet a szemében. Biztos azt hiszi tudok gondolatolvasni, pedig csak okos vagyok. Vajon képes lennék őt is hipnotizálni? - Nézz a szemembe!- mondom neki. De miért is engedelmeskedne?- Tartsátok a pofáját felém!- mondom az őröknek és belenézek a fogoly szemébe. Nem működik. Ezek szerint még én sem vagyok mindenre képes. Kár. - És egyébként miért is akartál te bejönni mielött elkaptak az őreim?
- Uram, én... én szeretném a segítségét kérni, ugyanis a rendőrök üldöznek minket és néhány társamat már el is kapték a többiek pedig menekülőben vannak. Ön pedig úgy látom talált megoldást a rendőrök okozta problémára.- Milyen pimasz. Azt hiszi beveszem, hogy csak segítségért jött? De végülis miért ne?
- Szóval a segítségemet szeretnéd kérni. És pontosan miben is? Segítsek kiszabadítani a társaidat? Vagy csak simán fedezzem a menekülésed? Mit is szeretnél pontosan?
- Szeretném, ha segítene kiszabadítani a társaimat, majd elhagyni a várost.
- És miért tenném én ezt meg? Mi hasznom származna belőle, ha segítenék nektek megszökni, azon kívül, hogy a rendőrök utána engem üldöznének? Adok egy órát, hogy találj valami jó érvet és ajánlom, hogy keményen próbálkozz. Vigyétek innen.
Na most gondolkodóba ejtettem. Vicces volt nézni az arcát. Remélem jó érvet talál ki. Lehet, hogy még segítek is neki. Aztán elfogom a haverjait is. Biztosan örülne egy kis társaságnak. Mondjuk annak az árnyéknak ott a folyosón aki azt hiszi, nem tudom, hogy ott van.
- Tudom, hogy ott vagy! Akarsz beszélgetni?
kép
3

#67 Felhasználó nem aktív   TűzSzikra 

  • Kalandmester és anime-fan
  • PipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.036
  • Csatlakozott: 01-augusztus 13
  • Location:Canterlot

Elküldve: 10 június 2014 - 06:25

7. fejezet: A foglyok

Vannak hősök, akik menekülni tudtak, de vannak, akiket elfogtak. Ők foglyok lettek, szupererejük pedig sok pénzt jelenthet a rendőrök számára. Ezt ők nem is titkolják. Mintha ezzel akarnák megfélemlíteni hőseinket, akiknek egy lehetősége maradt: a szökés.

De vajon van bárki is, aki segítséget nyútjhat?
kép
1

#68 Felhasználó nem aktív   Klenon 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 302
  • Csatlakozott: 05-január 12

Elküldve: 15 július 2014 - 11:18

Klenon:

Már pont kezdtem volna feladni a keresését, amikor a félhomályban kiszúrok egy kapcsolót. Odamegyek hozzá és bár kissé aggódva, de azért meghúzom. Várom, hogy mi történik és... BINGÓ.
Próbálkozásom eredményeképpen az energiarácsok visszahúzódnak, szabaddá téve ezzel a ketrecet. Már pont meg akartam szólítani Alice-t, amikor hirtelen kinyílik egy ajtó, ahonnét két rendőr besétál. Na, ebből mi lesz?
1

Téma megosztása:


  • (4 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 2
  • 3
  • 4


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó