Hunbrony Fórum: Elveszett Harmónia - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
Oldal 1 / 1

Elveszett Harmónia Egy csapat póni, akik visszahozhatják a reményt...

#1 Felhasználó nem aktív   Patrícia 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 233
  • Csatlakozott: 07-szeptember 13

Elküldve: 23 január 2014 - 06:57

1. Fejezet: Az első jelek

Egy újabb év telt el, és ma megint elérkezett a Nagy Galopp Gála estjének ideje. Minden Canterloti nemes izgatott volt, és legjobb ruháikat öltötték magukra az ünnepség alkalmából. Ahogy közeledett az este, a kastély felé sok hintó és más jármű indult, hogy a nemesek patáikat pihentetve, teljes kényelemben juthassanak el úticéljukhoz. Az a néhány póni, akik idén ingyen kaptak jegyet egy sorsolás keretében, a palota előtt gyűlekeztek, és onnan nézték a bevonuló vendégeket, akik még csak egy pillantásra sem méltatták őket. Némelyikükben ez dühöt, másokban inkább szánalmat ébresztett.
Odabent sötétedés után kezdődött el az ünnepség. A hatalmas termekben hosszú asztalok sorakoztak, és hatalmas szobrok, amik nemes művészektől származtak. Több szobor is a hercegnőket ábrázolta, más szobrok pedig olyanokat, akik egykor nagy hőstetteket hajtottak végre. A kint várakozók is bebocsátást nyertek a partira, de a nemesek nagy része csak elfordult, ha mégis meglátta őket valahogy. Ám mielőtt bárki is igazán belemerülhetett volna más pónikkal folytatott társalgásába, a termeket hatalmas robaj töltötte meg, mely mintha egyszerre mindenhonnan jött volna. Sokan befogták a fülüket, vagy menekültek. Akik azonban ott maradtak, a kitört ablakokon át láthatták, hogy a kastély legmagasabbik tornyából fényes ragyogás szűrődik ki, majd megszakad, és a rengések és megszűnnek. És közben mintha egy vérfagyasztó kacaj is felhangzana a teremben...

Eddigi résztvevők:

Cold Rush
Spoiler


Fast Doom
Spoiler

4

#2 Felhasználó nem aktív   Cold Rush 

  • Jégkirály
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 248
  • Csatlakozott: 21-január 14
  • Location:Hungary

Elküldve: 23 január 2014 - 08:13

Moonlight:

Érzem, ahogy a szarvam felizzik. Várok, és közben összeszorítom a számat, és magamban azt remélem, hogy ezúttal, az ünnepség előtt, végre összefogok tudni hozni egy normális teleportálás varázslatot. Az eddigi próbálkozásaim mindik csődöt mondtak, így amikor idejöttem, először neki sem akartam állni. De végül belementem, és most itt is vagyok. Néhány órával a Gála előtt. Még jó, hogy azon a sorsoláson, amit Equestria szerte meghirdettek, az én nevemet is kihúzták. Saját pénzből soha az életben nem tudnék jegyet venni, és egyszer mindenképp elakartam jutni a Gálára. Végre eljött az alkalom! Most végre megmutathatom a gazdag pónik előtt, mire is vagyok képes! Ez is vot az egyik célja annak, hogy most itt vagyok.
Hirtelen néhány másodpercre patáim alól eltűnik a talaj, majd amikor újra előbukkanok, balszerencsémre egy fa ágai között találom magam. Már megint nem sikerült! Nem hiszem el! Miért nem tud csak egyszer az életben jól is összejönni ez a varázslat?! Magamban szitkozódom, miközben lemászok a fáról, és elhagyom a parkot. Körülöttem a nemesek már készülődnek: beszállnak hintóikba, és egymásnak mutatják szebbnél szebb ruhakölteményüket. Még jó az, hogy én nem vagyok ilyen. Ilyen... bár erre igazán nem is tudok megfelelő szót találni. Ezért inkább némán és a talajt bámulva haladok a közelben lévő lakásom felé. Nincs kedvem sokáig otthon maradni. ELég, ha néhány dolgot gyors bedobálok a nyeregtáskámba, rendbe teszem magam, majd indulok is. Hisz már késő délután van, ez pedig hamar elmúlhat anélkül is, hogy bárki is számolná a perceket.


A sötétlő égbolt alatt haladok a kastély hatalmas építményéhez vezető úton. Remélem, még időben odafogok érni, és semmit nem felejtek otthon. Indulás előtt direkt át is néztem a táskámat. A jegyek is megvannak, ám még a kastély hatalmas lépcsője elé érve is megtorpanok, és megnézem, tényleg ott van-e. Újra meg kell, hogy győzödjek arról, hogy ott van.
Ekkor látom csak meg a többi, errefelé várakozó pónit. Pegazusok, unikornisok, és földi pónik is akadnak köztük és úgy döntök, én is odamegyek hozzájuk. Patámat felemelve köszönök oda nekik, hátha így valamelyikükkel hamar beszélgetésbe merülhetek.
- Ti is a sorsoláson kaptatok jegyet?- kérdezem meg tőlük hamar, nehogy akár egy percre is csönd telepedjen a társaságra. Közben a lépcsőfokokat szelve, a nemesek már vonulnak befelé, mindnyájuknál ott csillog egy- egy aranyozott jegy. A kastély körüli fények is felgyulladnak, így végre többet is láthatok a területből. Elég sok fa van, ezt hamar megállapítom, de néhány kisebb tavat is látok, valamelyiket még innen is.

Miután mind bejutunk, én elindulok körülnézni. Egy csomó nemes mellett haladok el, akik viszont rám se néznek. Mintha ez annyira zavarna engem. Pedig egyáltalán nem zavar. Foglalkozzanak a maguk dolgával. Igaz, hogy én nem vagyok olyan kőgazdag, mint ők, de azért ez már tényleg...
Épp italt akarok merni magamnak, amikor a termet egy hatalmas rengés rázza meg. A pohár a padlóra esik, és szilánkjaira törik. Az almalé is kifolyik belőle. Mi a fene volt ez a rengés? Talán történt valami olyasmi is az előbb, ami ránk nézve hogy is mondjam... nem túl jó. Újabb rengés, és közben rengeteg póni próbál menekülni az egyik futtában sikeresen fel is lök engem, amitől dühbe gurulok. Hogy merészelte...? Feltápászkodok, közben pedig körülöttem tovább folytatódik a menekülés sorozat. Nekem is menekülnöm kéne. Nem! Nem fogok elfutni! Ha kell, megnézem, mi okozta ezt a rengést, de anélkül, hogy legalább egy kis információt nem tudnék meg arról, mi is történt, nem fogok elmenni innen. Ráadásul az egyetlen GÁla, amiben talán életem során részem lesz, épp most szakadt meg néhány ostoba rengés miatt.
Hirtelen elsötétülnek a termek, így tisztán látom az egyik távolabbi toronyból szivárgó ragyogást. Mi okozza? A törött ablakokhoz lépek, és onnan figyelem a jelenséget. Nem mindennap van részem ilyesmiben. De mielőtt a táskámból elővehetném a távcsővemet, a ragyogás megszűnik, és ezzel egy időben a cukijegyem felragyog néhány másodpercre. Mi a...? Ekkor látom csak meg, hogy mások is maradtak itt...
3

Téma megosztása:


Oldal 1 / 1


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó