Hunbrony Fórum: Equestria: A.C. 300.000 - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
  • (15 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • Utolsó »

Equestria: A.C. 300.000 ...ha majd minden kornak leáldozott... hogyan találtok haza?

#201 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 13 szeptember 2013 - 10:15

Szépmező Szárnya:

- Ö-ő Ásós, én pedig Szépmező Szárnya vagyok, uram.
"- Nocsak, a végén még jó póni alá kerülünk."

/Párbeszéd kezdeményezése./
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#202 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 15 szeptember 2013 - 10:01

Szépmező Szárnya

- Legalább nem kell téged külföldinek nevezni! – mondta Atlasz, majd az eddigi beszélgetőpartnerének súgott valamit, ami miatt meghajolva elbaktatott.
- Szóval, ha már a formalitásoknál tartsunk – felel ismét neked Atlasz – még emlékszem a sok jelentkező közül, hogy te értesz a kardforgatáshoz, mi? Mond csak, honnét is származol pontosan?
Egy kid időre itt csöndben maradsz. Nem számítottál arra, hogy érdeklődni fog a származásod felől...
- Jómagam idevalósi vagyok uram! – feleli Ásós - a társam meg Reinsből érkezett!
- Érdekes... - jegyzi meg a termetes unikornis a földipóni gyors válaszát – a mindennapok polgárai nem nagyon hiszik, hogy onnét is jöhetnének ágyútöltelékek. Viszont nem nagyon tudom, hogy van-e arrafele valamilyen katonai akadémia... vagy netán csak szabadidődben forgattad azt a "kardot"?
Utolsó szavát mintha gúnyosan hangsúlyoztatta torkán keresztül.
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#203 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 16 szeptember 2013 - 10:34

Szépmező Szárnya:

"- Gondolkozz, gondolkozz! Mit mondhatnék neki? Kellett nekem Telekönyvtárral Reinst mond-."- szikra gyúl fejemben."- Ez az!"
Szégyenkezve lesütöm szemeimet.
- Katonai akadémiára nem volt lehetőségem járni, nem tellett rá. Viszont Reins könyvtáraiban, szabadidőmben rengeteg könyvet tudtam olvasni, amiben a vívással foglalkoznak. Nem csak történeti, de technikai szempontból is. Helyes testtartás, a kard megfelelő súlyelosztása, általános és speciális mozdulatok, stb.. Egy nap aztán rám mosolygott a szerencse és egy ott letelepedett veterán felfigyelt rám. Elvállalta, hogy megtanít mindarra, amit a könyvekből nem sikerült elsajátítanom. Cserébe azt kérte, hogy tartsam kilétét titokban. A valódi nevét sem mondta meg nekem, mindig csak Szénavári Úrnak szólíthattam.
Megint beötlik egy tanárom intelme:" Minél kuszábbra szövöd a hazugság hálóját, annál jobban belegabalyodsz, végül elszakítod."
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#204 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 19 szeptember 2013 - 08:31

Szépmező Szárnya

Magyarázatod végére Atlasz elismerően hümmögött egyet.
- Kíváncsi vagyok mennyire tanított meg ez a "Szénavári", fiacskám! Benne lennél-e egy barátságos kardforgatásba?
Kérdésének végére egy elismerő mosolyt vetett ábrázatára, amely garantáltan azt jelenthette, hogy nem fogja olyan könnyen venni a párbaját. Az egésznek a nyomásérzetét meg jobban erősítette, hogy sok póni és egyéb lény szeme fogja majd figyelni titeket egy jó ideig...
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#205 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 19 szeptember 2013 - 10:19

Szépmező Szárnya:

"- Hmm. Én hivatalosan csak 6 éve vagyok gárdista, ő meg valószínűleg egész életét ennek a mesterségnek áldozta. Aztán az is mellette szól, hogy én békeidőben lettem katona és szolgáltam, míg ő ki tudja mennyit háborúzott. Több trükk is lehet a tarsolyában."
Némi gondolkodás után felelek:
- Igen, uram.
"- Pallos kontra kard? Mindegy, majd szól, ha nem megfelelő."
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#206 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 21 szeptember 2013 - 11:47

Szépmező Szárnya

- Ezt nevezem! – szinte kiáltotta Atlasz – végre valaki, aki nem retten meg egy kis edzéstől!
Körülötted a legtöbb póni felfigyel a százados hangjára, akik kíváncsian figyelik, mégis mi fog itt történni.
- Akkor jöjj, Szépmező kadét! Egy kicsivel nagyobb nézőközönség előtt mégis csak jobb... Másrészről a kardom a sátramban van...
Ezekkel a szavakkal ment a völgy közepe felé, be a tömegbe, ahol a legtöbb póni és más lények gyakoroltak a fegyvereikkel.
- Hát... Remélem, nem kell majd kórházba vinnem téged... - szólt Ásós, aki lassacskán melléd ért, mialatt követted Atlaszt.

//OFF: Írj még egy hsz-t, majd zárjuk le ezt a párbeszédet.\\
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#207 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 21 szeptember 2013 - 09:25

Szépmező Szárnya:

Hiába kék színű a szőrzetem, most jóformán érzem, hogy falfehérré válik az ijedtségtől. Annyira leblokkolt az agyam, hogy motorikusan követem Atlaszt.
Milyen komikus már ez? Mi zajlik itt?
Csak azt akartam, hogy ne legyek túlságosan feltűnő ebben a társadalomban. Erre mit csinálok? Párbajozni fogok egy parancsnokkal. Tömeg előtt!
Most szűkölnek csak igazán össze a pupilláim.
"- TÖMEG ELŐTT?! Mit képzeltem? Mi lesz, ha mindenki előtt válik láthatóvá a cukijegyem? Fene a büszkeségemet!"
Teljesen kétségbe vagyok esve. Meg kéne újítani a varázslatomat, talán harcolnom kell, párbajoznom kell, informálódnom kell, meg minden más és eközben úgy viselkedni, mint egy e korban született.
Édes Hercegnők, adjatok nekem kitartást és rátermettséget!

Ide-oda cikáznak a szemeim, amikor látok egy alkalmasnak tűnő bokorcsoportot.
- Ásós, nem tudod, merre találom itt a mellék helységet? Én nem látom.-kérdem ártatlanul.
- Hát, amilyen idegesnek tűnsz, nem is csoda, hogy kell. De csak a sátraknál van. Ha úgy érzed, nem bírod ki addig, ott vannak a bokrok.- int fejéven feléjük.
- Ömm, rendben.- azzal bemegyek azok közé.
- Megvárlak.
- Kösz.
"- Na most aztán gyorsan!" Ahhoz, hogy meghosszabbítsam a varázst, fel kell oldanom a régit. Hamarosan előtűnik a kis holdsarló, majd nagyobb testvére, a gyűrűs bolygósarló. Sokáig nem láthatom cukijegyem, mert szarvam felizzik és ismét eltűnnek a kobaltkék "űrben". Ez már csak kitart legalább 5-6 óráig.
Ki is jövök a bokrok takarásából, mire Ásós kicsi furcsállva megkérdezi.
- Nem voltál egy kicsit gyors?
- Ó, tudod... az idegesség.
- Igen, tényleg, persze. Gyerünk.
"- Nagy Hercegnők! Adjatok nekem kitartást és rátermettséget!"


/OFF: Oké, most mát jöhetsz Rózsi. Bocs, hogy feltartottalak./
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#208 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 22 szeptember 2013 - 03:35

Most még inkább nyugtalan vagyok és nem értek semmit.
- Mi ez a hely? Mi történt veled? Hogy lehet innen kijutni?
Lehuppanva a földre, sírósan nézem Hajnit.
- Félek...

//párbeszéd kezdeményezése//
0

#209 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 27 szeptember 2013 - 09:55

Rózsasörény

- Nem kell félned Rózsi... - próbál az unikornis lebegő alakja megnyugtatni, ám még mindig félelmetesnek látszik, ahogy fagyos tekintetével feléd néz. – itt biztonságban vagy üldözőidtől... ide legutoljára akkor jöttek, amikor a hercegnőket levitték...
Eme szavak elhangzása után Hajni teste megremegett, mintha fodrozik a szőre, a sörénye.
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
1

#210 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 28 szeptember 2013 - 07:46

Miután látom, hogy Hajni remegni kezdett, még jobban összezavarodom és fogalmam sincs mit tegyek.
- Mi történik veled? Hogy tudnék segíteni?
1

#211 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 01 október 2013 - 10:31

Rózsasörény

- Rózsi... - hangoztatja lágyan a neved – tudom, hogy mindig segítettél a problémáink megoldásában... még ha nem is az eszedet használtad...
Ekkor elmosolyodott. Sörénye lágyan lebegett körülötte, mintha a szél belekapott volna. Ám nem éreztél szelet körülötted.
- Ám nem hiszem, hogy a problémámon tudnál segíteni... Szeretném, ha leülnél, mert amit mondani fogok, lehet, hogy felkavarhat... Ám előtte ígérj meg valamit... Meg tudod ígérni azt nekem, mint barát, hogy megőrzöd a hidegvéred, ameddig látjuk egymást?

//OFF: Írj még egy hsz-t, majd a párbeszédet a körzárásban továbbfolytatom!
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#212 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 01 október 2013 - 11:14

Bólintok egyet és megtörlöm a szemeimet, majd leülök és próbálok megnyugodni.
- Ig..en..
2

#213 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 22 október 2013 - 09:11

Sierra és Solar Flyheart

(Sierra szemszögéből)

Kérdésedre a pegazuskanca felkapja fejét. Látszott a tekintetében, hogy életében nem kérdeztek ilyen kérdést tőle. Ám ahogy ez a kérdés hirtelenjében feljött, abban a másodpercben próbált meg válaszolni:
- Ahogy láthatta, éppen átszeljük a Kiégett Rózsaföldeket, hogy a lehető leghamarabb visszatérhessünk a flottánkhoz...
Hangja megcsuklik, amikor Solar egy nevet mond zavartan.

(Solar szemszögéből)

- Snow te hogy kerülsz ide? Mikor? Hogyan miért? – kérdezed a kérdéseket egymás után, mialatt egyre zavarodottabbak lesznek a gondolataid.
Emlékszel még néhány évvel ezelőtti eseményekre, mikor Snow, mint iskolatársad, segített a tanulmányaidban. Elnézte a hibáidat, segített mindenben, továbbá mosolygott. Az az elragadó mosoly...
A Snow-nak kinéző kanca zavartan feléd tekint. Nem látszódott a tekintetében barátnőd tekintete, mintha idegennek tekintene. Bal mellső lábát felemeli, majd a következőt kérdezi:
- Pardon, hölgyem?
Még zavarodottabb leszel: a barátnőd első találkozásotok óta tudta megjelenésed csalfa fintorát, még véletlen sem kevert volna össze téged egy lánnyal.
Sierra megköszörüli a torkát, ami miatt felé fordulva a következőt mondja:
- Ha nagyon pontos akarok lenni, akkor két hete ünnepeltük Kádencia hercegnő újjászületésének hétezer-kettőszázhetvenötödik esztendejét.

Terra herceg

Percek teltek el a legutóbbi párbeszédetek óta. Mind a kettőtök próbál valamilyen érvet találni, mégis melyik folyosón haladhassatok tovább.
A hat folyosó felett hat szimbólum rajzolódott ki, melyek a szélső bal oldalitól jobb felé haladva a következőket ábrázolták: tűz, tekercs, valamilyen jogarszerű tárgy, felfele irányuló nyilak, nap, és egy kockaszerű tárgy. Ezeket a szimbólumokat tárgyaltátok eddig Kék Villámmal, mégis miket jelenthetnek, ám ameddig nem léptek be az egyik járatba, úgy nehezen lehet kikövetkeztetni, mégis mit jelképezhetnek.
A levegő porossága, a fáklyák fénye nélküli sötétség, valamint egy távolban dörömbölő zajtól nehezen lehetett gondolkodni afelől, mégis merre tovább.
Mégis, ez a dörömbölés a távolban, amelyet alig egy-két perce kezdődött, méghozzá onnét hallatszódott, ahonnét jöttetek, hogy nem jelenthet valami jót.

Klenon

- Akár a Fekete Kódot, vagy bármely más háborús szituációt nézünk – mondja Paszuly a hátadon – nem szólnak másról, mint holmi erőfitogtatásról, hogy kinek van nagyobb ereje... Már egy ideje ezeket a földeket taposom és el lehet hinni, ez sem több, mint egy áldozatokkal teli katonai parádéról...
A sárkány szavait talán túlontúl nyersen fogalmazta meg, de igazság szerint ez számít a háborúk egyik legösztönösebb okának. Ennek ellenére Eszpera szerény, bánatos közbeszólásával más véleményen volt.
- A Fekete Kódot azért hozták létre évszázadokkal ezelőtt, hogy megvédhessük magunkat, hogy népünk Harmóniában élhessen, még az ilyen veszélyes területeken is. Ahhoz pedig, hogy ez a terület is virágzó ország legyen, bár magam is undorodom tőle, nem lehet elkerülni a vérrontást, ha már egy szomszédos, elfeledett ország tárgyalások nélküli gyűlöletük közepette ők maguk is háborúra készülnek...

Szépmező Szárnya

Nem kellett többet haladnod, mint ötven méter. Ásós mellett haladva, követve Atlaszt, végre elértetek a sátrakhoz. Nem voltak nagyméretű jurták, inkább voltak személyes, csak alvásra alkalmas sátrak.
- Itt várjatok! – szólt Atlasz, majd bement az egyik sátorba, amely vörös- barnás-zöldes sávozású színeivel kevésbé emlékeztetett egy százados sátrára.
Alig telt el pár másodperc, mikorra kijött a párbajra éhes Atlasz, sárgás aurával lebegtetett maga mellett egy igen érdekes kardot: nem volt hosszabb egy átlagos rövidkardnál, pengéje sarlóhoz hasonlóan hajlott volt, így megnyugodtál egy kicsit, hogy csak egy egyélű kard tulajdonosával nézel farkasszemet.
- Igen ritka kard... - mondja feléd Atlasz – még nagyapám hadizsákmányaként találkoztam vele elsőként, mikor egy maszgim ellen győzelmet aratott. Azok csak egy szóval illették ezt a fegyvert: khopesh.
Mágiájával a fegyverét magasan szemmagasságra lebegtette, alig tíz-tizenöt centiméterre a fejétől előre.
- Csodálatom e fegyver iránt arra késztetett, hogy magam készítsek egy khopesh-t, mely jobb, erősebb anyagból álljon össze... Jobbára azon kevesek közé tartozol, akik alábecsülik eme szablya erejét, ám hadd mondjak még valamit... ezzel a karddal egy párbajt sem vesztettem és nem fogom most elkezdeni!
Hangja oly erővel szólott, hogy körülötted levő katonák hátráltak, voltak olyanok, akik már elkezdtek fogadásokat kötni, hogy végül egy öt méter sugarú körben szabad területet adjanak nektek.
- Sok szerencsét! – mondta Ásós, mialatt visszahátrált a tömeghez.
- Nah mire vársz, Szépmező! – mondta Atlasz – kezd meg az első lépést! Aki elsőként esik össze, az veszít!

Rózsasörény

- Éreztem egy különös érzést az elmúlt pár órában... - kezdett bele a beszédébe Hajnalcsillám – Már régen nem jártam be azt az Equestriát, ami maradt a háborúk után...
- Háborúk? – kérdezed kíváncsian, hiszen nem nagyon hallottál olyasmiről, mintha háború lett volna.
- Igen... - hangja bús volt, olyan fájdalom lehetett benne, amelyet jobban tartott még titkolni előtted – Nem emlékszel véletlenül az esküvőre? Hát hogyne emlékeznél... A végzetes nap, mikor az idő megszűnt létezni és Equesztriának vége lett... Vagy háromszáz millennium telt el az óta, de még mindig érzi a hatását ez a világ...
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
4

#214 Felhasználó nem aktív   SierraSix 

  • Amatőr Profi és Elementáli Sajt
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 214
  • Csatlakozott: 07-július 12
  • Location:Mögötted

Elküldve: 26 október 2013 - 11:39

Mélyen magam elé bambulok.

Ezt komolyan gondolják?!
...ennyi idő...?!
Hát az megmagyarázza a farkasokat és a sivatagot...

Elcsodálkozásomban hirtelen nem jut eszembe egy kérdés sem, bár akaratlanul Solar felé nézek felvont szemöldökkel. Nem tudtam eldönteni, hogy tényleg ismeri-e őt, bár ezt kétlem... inkább csak erősen hasonlíthat rá. Ekkora időugrással szinte lehetetlenség találkozni olyan ismerőssel, akin nem látszana meg ennyi év nyoma...

De ha mégis... akkor valami irtóra nem stimmel...


- ... Köszönöm az információt. - Bököm ki végül. Ahogy kezdek észhez térni, egyre több kérdés kezd összegyűlni az agyamban, de inkább teret engedek pegazustársamnak. Ha én most elkezdek kérdezni, annak egyhamar nem lesz vége.
Leülök és figyelem a többieket.
Sok ötletem van,de más kérdés hogy működnek-e.

Praise the Sun! - Solaire of Astora
0

#215 Felhasználó nem aktív   GeN.Garus 

  • Draconian Executor
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.937
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Drakonian

Elküldve: 30 október 2013 - 05:37

solar Flyheart

-De...snow? mi? ..

Összeszorított szemekkel próbálom a gondolataimat összeszedni valami válasz után

"miért nem emlékszik rám? Snow. Ezer kanca közül is felismerném... ,a hangja..., a gyönyörű mosolya, a kecses vonalai, ... biztos hogy ő az de akkor... "

És ekkor érkezik tőle egy korábbi kérdésre válasz ami villámként hasít az elmémbe

- Ha nagyon pontos akarok lenni, akkor két hete ünnepeltük Kádencia hercegnő újjászületésének hétezer-kettőszázhetvenötödik esztendejét.

Még jobban összeszorítom a szemeimet.

-Akkor ez időtörés... csak az lehet. Így már értem miért nem ismersz meg engem Snow.

Könnyezve de elmosolyodva nézek rá.

- Ezért nem tudod ki vagyok. Hisz ha ezt az ünnepséget amit most mondtál veszem alapul olyan régről jöttünk amit felfogni is nehéz lenne...
indörökké Equestria! Mindörökké Őfelsége Luna!!

SPARTA!

Spoiler

kép
0

#216 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.362
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 03 november 2013 - 04:26

Terra:

Nézem a hat járatot, és a hozzá kacsolódó szimbólumot. Ez így annyira semmitmondó. Az egész hely hosszú körmondatokban, részletesen szeretné elmondani, hogy mi micsoda akarna lenni de semmit sem érnek a jelek ha nem ismerjük a mögötte rejlő jelentéseket. Sóhajtok egyet, aztán így szólok Kék villámhoz.
- Rendben, megnézzük, hogy mit rejtenek ezek a járatok. De maradj mindig mellettem. Nem lenne jó, ha te is elvesznél. Nézzük meg azt a járatot, amelyik felett a tekercs van...
kép
0

#217 Felhasználó nem aktív   Klenon 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 302
  • Csatlakozott: 05-január 12

Elküldve: 03 november 2013 - 03:12

Klenon:

A két útitársamat hallgatva óvatosságra intem magam, hiszen az itteni politikai helyzetben való járatlanságom aligha tesz lehetővé egy korrekt állásfoglalást. Ezért csak megfontoltan próbálok válaszolni.
– Mivel mind a két lehetőségre, amit mondtatok, volt már példa a történelemben, gyanítom, hogy csak az utókor lesz képes eldönteni, ez a mostani pontosan melyik. Én a magam részéről, igyekszem hű maradni a tanításomhoz és inkább az ártatlan életek megvédése érdekében ragadok csupán fegyvert, nem pedig annak kiirtásában... Bár egy régi mondás szerint, háborúban senki sem ártatlan.
0

#218 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 05 november 2013 - 08:57

Szépmező Szárnya:

"- Hű, milyen érdekes kard. Még sosem láttam ilyet. Okosabb lenne először megfigyelni, hogyan használja."
Nem fogok egyből az elején ravaszkodni: előreugrok, majd mielőtt a földet érném, úgy suhintok, hogy pallosom lapjával a mellkasára csapjak. Így mikor hárítja,- mert hárítani fogja, olyan amatőr mozdulat ez - lesz időm elugrani a közeléből.

(Akkor kezdődjön a párbaj.)
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#219 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 19 november 2013 - 06:09

Szépmező Szárnya

Ahogy kigondoltad (RÉP:15; RF/MP:11; páncél nélkül), máris cselekedsz is: Nekirohanva pallosoddal (3k6) próbálsz egy gyorsabb támadás reményében vágni egyet Atlasz (RÉP:13; RF/MP:9) páncélján (2k6).
(Fej; Írás; Írás) Amint kikövetkeztetted, Atlasz erre az amatőr megmozdulásodra reagálva beleakasztotta a khopesh-t a pallosodba, a tompa oldalával hárítva a támadásodat. A beleakadt fegyveredet lassacskán csak kihúzod a sarlószerű kardból, majd hirtelen baloldalra támolyogva (Írás) gyengéden, ám így is sikerült a hasi részen egy vágást ejteni.(Sebzés: 3k6(13)/2+RÉP/4(3)-2k6(6)=3).
A „közönség” tátott szájjal figyelik az első sikeres csapásodat, amelyre még Atlasz egy szisszenéssel (RÉP:10; RF/MP:8) feléd tekintve elismerően bólintott.
Ám ez az elismerő csapásod öröme nem tartott sokáig. Atlasz nem érezvén fájdalmát feléd vágtatva (Fej; Fej; Fej+Írás; Fej) egy mély vágást visz be a jobb válad környékén (Sebzés: 2k6(6)*1,5+RÉP/4(3)-0=12). Ezek után megfordulva (RÉP:10; RF/MP:7) kezdte várni a támadásodat (RÉP:3; RF/MP:7).
Megszeppenve ettől a kivédhetetlen rohamtól, jobb oldaladon tátongó sebtől jössz rá, hogy ez nem egy egyszerű tompa élű, játékos vívás, sokkalta inkább spártai kiképzés része.
Taktikád részeként, lassan közelítetted meg a századost, majd mikorra kellő távolságba értél (Írás;Írás;Fej) próbáltad eltalálni bármelyik mellső lábát. Az unikornis ellenfeled nem volt rest, próbálta kivédeni a csapást, ám ebben az esetben a szerencse melléd állva (Fej) nemcsak a kard koppant vissza, hanem erősen eltaláltad a jobb mellső lábának a védő szerelését, amelyen keresztül kipirosodó sebecske kezdett tátongani (Sebzés: 3k6(7)+RÉP/4(3)-2k6(10)=3).
A közönség soraiban egy pillanatra rájuk tekintve lehetett látni, hogy páran fogadásokat szerveznek, egyre jobb hangulat kezdett jönni a katonákból, hol a te nevedet (RÉP:3; RF/MP:5), hol a százados nevét kiáltották (RÉP:7; RF/MP:7), győzelemre hajtva azt, akire fogadtak.
Ám ez volt az a pillanat, amelyre Atlasz is várt: alig hátráltál előle, máris egy újabb gyorsabb támadást követve (Fej; Fej; Fej; + Fej; Írás) védtelenül hagytad a sebzett válladat, amelyet hiába próbáltál eltérni, Atlasz pengéje még mélyebbre ásta be magát a sebedbe (Sebzés: 2k6(6)*1,5+RÉP/4(3)-0=12).
A fájdalomtól ordítva elveszted az egyensúlyodat, ami miatt oldalra esve Atlasz győzelmével végződött a harc (RÉP: 0; RF/MP: 4).
- Szép volt kölyök! – szólt lihegve a százados, kicsit sántítva (RÉP:7; RF/MP:6) – Jól kiképeztek a harcra, ám kellene neked egy jobb páncél... meg egy kisebb pihenés... Ugye fel tudsz állni? Vagy netán hívjam Nestrát és csapatát, hogy elvigyenek a kórházi sátorhoz?
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#220 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 19 november 2013 - 06:55

Szépmező Szárny:

- Fel tudok állni uram.- Feltápászkodom.- Merre van a kórház?
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

Téma megosztása:


  • (15 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • Utolsó »


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó