Hunbrony Fórum: Equestria: A.C. 300.000 - Hunbrony Fórum

Ugrás a tartalomhoz

Welcome to our forums

Join us now to get access to all our features. Once registered and logged in, you will be able to create topics, post replies to existing threads, give reputation to your fellow members, get your own private messenger, and so, so much more. It is also quick and totally free.
  • (15 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • Utolsó »

Equestria: A.C. 300.000 ...ha majd minden kornak leáldozott... hogyan találtok haza?

#221 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 22 november 2013 - 03:24

Hajni mondatai hallatán még jobban összezavarodom. De összeszedem magam egy kicsit.
- Nagyon kérlek, mondd el, hogy segíthetnék neked. Akármiben.
1

#222 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 04 december 2013 - 04:07

Sierra és Solar Flyheart

- Te... tessék? – kérdi zavarodottan "Snow" – Önök azt akarják mondani, hogy...
A pegazus kanca idegesen tekint tengerkék szemeivel felétek. Nyilvánvaló, hogy nem nagyon hisz szavaitoknak.
- Nem... az időutazás ténye már a régi nagy tudósok számára is cáfolva van... de akkor hogyhogy van azok a jelek rajtatok?
Kérdésére nem nagyon tudtatok volna válaszolni, ám az ajtó felől újabb patadobogást hallotok.
Az ajtó mögött levő őrség katonás, öblös hangokkal nyitották ki az ajtót, ahonnét egy őszes-narancsos póni jött be. Öreg földipóni kanca jött be, testőrsége nélkül. Zöld szemeivel némán végigmér titeket, különös tekintettel a cukijegyeiteket pillantva meg. Ellentétben a fehér pegazussal, neki három alma volt cukijegyként.
- Szóval a két fogoly, mi? Megtudtál valamit tőlük, Ábrándka? – kérdezte a öreg kanca a pegazust.
- N... Nem, kapitány... csupán valami időutazásról beszéltek eddig... - szólalt meg a fehér pegazus válaszolva az öreg kancának.
- Hmm... időutazók, mi? - mondta a kapitányhölgy nyugodt szavakkal - Kíváncsi vagyok, vajon melyik érából jöttetek...

Terra herceg

Kék Villám némán követ téged a tekercses jelzést viselő járatba. A mögületek hallatszódó dörrenések nem sokkal később be is fejeződtek, amikor beléptek a járat végén található hatalmas terembe. Nem éreztek semmilyen változást, hogy magasabb, vagy mélyebb kamrába jutottatok az előzőhöz képest. Sokkalta inkább éreztek furcsa szagokat, mintha ebben a teremben halott lények is lettek volna. A szaglásotok mellett a látásotokat segítették a gyönyörűen kidíszített fáklyaoszlopok, melyek megvilágították a szinte csarnoki – úgy 100-120 négyzetméternyi - méreteket betöltő kamrát.
- Ezek... tekercsek? – kérdezi Kék Villám – Talán valamilyen könyvtárban lehetünk?
A kérdésére a választ egy időben találod meg: a több méteres magasságokat elérő oszlopok közt tekercsek és könyvek megszámlálhatatlan másolatait találjátok meg.
A bizarr méreteket öltő könyvtár oszlopainak az árnyékában, amint hozzászokott a látásotok a fényviszonyokhoz, mintha kék szempárok figyelnek benneteket. Az árnyékban megbújó lények halk suttogásaikkal leplezik le létezésüket.
- Helló? – szólalt meg Kék Villám, hogy megpróbáljon valami kapcsolatot lépni velük, amitől a lények visszahőkölnek, vinnyogó hangot adva ki magukból.

Klenon

Mire kimondtad gondolataidat, már a klinika utcájánál találjátok magatokat. Ám most másmilyen volt: szinte elnéptelenedett, csak egy-kettő kereskedő kezdte becsomagolni portékáit, nem beszélve arról az egy-kettő városőrről, akik megnézve titeket lassacskán továbbállnak, nem zavarva titeket.
- Remélem az öreg nem jött ki azóta... – szólalt meg Paszuly – előszeretettel szereti elhagyni a kórházakat, mindig a Kohóval kapcsolatosan akar előbb lelépni, mint amit az orvosok ajánlanak...
Amint belépsz az épületbe, a hátadon "lovagló" sárkány leugorva rólad előreszaladva mutatja, hogy Katarakta mester melyik szobában lehet.
- Annyira izgatott vagyok! – szólal meg Eszpera mielőtt betérnétek a mesterhez – már egy ideje nem találkoztam a tanárommal...
Hangja vidám volt. Biztos azért jött veletek vissza, mert hallotta Katarakta nevét. Kislányos izgalommal próbált beszélni neked valamit, de olyan gyorsan hadarta mondandóját, hogy nem nagyon értetted, amit mondott.
Már meg akartad volna állítani a beszédében, mikor a távolból kürt-és trombiták hangjait halljátok. A hangzavar hallatán az unikornis kanca hirtelenjében visszatért "álomvilágából", láthatóan szégyelve az előbbi cselekedetét.
- Öhm... bocsi... nem nagyon így gondoltam volna... – mondandója alatt idegesen felnevetett – inkább megnézem előtte, hogy mik lehetnek ezek a hangok... Addig nyugodtan beszélj a mesterrel...
Beleegyezve mentél be a szobába, ahol Paszuly mellett a mester feküdt egy rozoga ágyon. Az öreg nem tűnt idegesnek, sokkalta inkább nyugodtan mért végig téged.
- Klenon – szólított meg Katarakta – Örülök, hogy látlak, múlt gyermeke...

Szépmező Szárnya

- Azt hiszem, mindkettőnkre ráfér Nestra ismeretei... – feleli nevetve a százados, mialatt méltóságát megtartva, próbál a megvágott lábával lépkedni a sátrak belseje felé.
Ám amint kimondta ezeket a szavakat, erős trombitaszó hallatszott mögöttetek. Ami miatt ennyire sietősek voltak a katonák a toborzással, végre eljöhetett.
- Atlasz százados! – kiáltja egy szürkepáncélos unikornis, aki az elhangzott szavakkal együtt az orrotok előtt állt meg, kimerültségét bizonítva liheget.
- Mégis mi van katona? – kérdi a gárdistát a félszemű unikornis, mialatt hamar melletted terem Ásós is.
- A nagyúr... megérkezett... uram... - nehezen, de végül kimondta a gárdista jelentését, aki biztosan rohant, hogy minél hamarabb elmondhassa a hírt.
- Köszönöm, katona! – szólt Atlasz, aminek hatására a gárdista a trombitaszó irányába vágtat vissza.
Ez után, Atlasz feléd fordulva a következőt kérdezte:
– Úgy tűnik, hogy egyedül kell továbbmenned... csak haladj ahhoz a nagy kék sátorhoz, fehér keresztekkel a szélén... - mintha csak a fájdalmadat akarná, átkarolva, pont a sérülésedre támaszkodva, a szabad mellső patájával mutatja a megnevezett sátrat - Persze, ha Grim vagy Nestra alatt akarsz teljesíteni, csakis akkor menj...

Rózsasörény

Hajnalcsillám megzavarodik a hangodtól, mintha visszatérne a saját tudatába, majd a következőket mondja:
- Aki miatt kitört a háború és fenyegeti a két Equesztria fennmaradását, feltámadt... - hangjában érződött a harag, amelyet képtelen volt lecsendesíteni – Ha segíteni akarsz, akkor értesítened kell a két ország vezetőit Vereor visszatértéről, valamint a félelemből táplálkozó seregéről, amely elől te is menekültél...
Nehézkesen érted barátnőd szavait: mégis milyen két Equesztriáról beszél? Ki az a Vereor? Hogy érti, hogy serege a "félelemből táplálkozik"?
- Beszélned kell vagy Kádenciával, vagy Verdomo nagyúrral, ám az idő szűkössége miatt csak az egyiket tudnád figyelmeztetni... – folytatja mondandóját elegendő gondolkodási idő nélkül az egyszarvú - Érzem, ahogy a seregeikkel a saját vesztükbe menetelnek, hogy a két ország egy nagy csatában elvesszen...
Mialatt kimondta ezeket a szavakat, lassan feléd közelített, majd arcodtól alig tíz centiméterre megállva, mélyen a szemeidbe pillantva a következőt kérdezte:
- Mond csak, ki előtt akarod feltárni a végzetes jövő veszedelmét?
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
4

#223 Felhasználó nem aktív   GeN.Garus 

  • Draconian Executor
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.937
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Drakonian

Elküldve: 09 december 2013 - 12:16

Solar Flyheart

"De legalább már nagyjából biztosak vagyunk abban hogy tényleg időutazás történt. és mekkora"

Gondolokodok el egy pillanatra mikor hallom hogy újabb látogatóink nyitnak be. egy idős földipóni kanca lép be az ajtón és...

"Várjunk csak.... narancssárga és 3 alma mint cukijegy? akkor ő lehet almásderes itteni umm.... énje? "

Összeszedve a gondolataim, válaszolok is a beszélgetésre

-Nos...um...asszonyom, mi abból az érából jöttünk amikor Kádencia hercegnő és Shining Armor egybekeltek. De ekkor jött a káosz a ... az időtörés, és már itt a sivatagban ébredtem fel. Jelenleg ennyit tudok biztosan umm Almásderes kapitány?

Közben figyelem a reakciókat.
indörökké Equestria! Mindörökké Őfelsége Luna!!

SPARTA!

Spoiler

kép
0

#224 Felhasználó nem aktív   SierraSix 

  • Amatőr Profi és Elementáli Sajt
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 214
  • Csatlakozott: 07-július 12
  • Location:Mögötted

Elküldve: 10 december 2013 - 10:25

Sierra:

Mikor meghallom az ajtó nyikordulását, már egyből talpon voltam... és próbáltam a lehető legkevésbé sokkolt arcot vágni.

"Zöld szem...narancs szín...három alma mint cukijegy...
...mi a kénköves sárkányszikrát keres itt Almásderes???
"

Miután társam elmondta a beszámolóját(és nevén nevezte az illetőt), hozzáteszem:
- Szintúgy... - Mondom. - A saját síkunk körülbelül Viszály legyőzése után és a Vágtaszegi invázió utáni esküvő ideje körül van... azután történt meg ez az... időtörés vagy micsoda. Ha nem kevesebb, mint negyed-fél napja vagyunk itt... hogy időutazás vagy sem, abban nem vagyok biztos... főleg, hogy szándékon kívüli volt. Talán valamiféle mágia... de nem vagyok biztos benne.

"...gyakorlatilag semmiben sem vagyok az..."

Befejezve mondandómat tovább állok vigyázzba, várva a választ.
Sok ötletem van,de más kérdés hogy működnek-e.

Praise the Sun! - Solaire of Astora
0

#225 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.361
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 17 december 2013 - 05:42

Terra:

Kissé megnyugodtam, a "Tekercses" terembe érve tényleg tekercseket találtunk. Legalább az ábrák nem változtak.
Bár gyanítom hogy a legtöbbje ugyanazokat a jeleket tartalmazza amit itt minden,de talán találhatok itt valami használható információt is. Elvégre ezt az akármit póni nyelven beszélők is használták.
Gondolat menetemet azonban pár kéken világító szempár tereli el.
- Mi a fenék lehetnek?
Kék Villám köszönésére egyszerű félelmi reakcióval válaszoltak.
- Kicsit halkabban megszólalok én is: Ne ijedjetek meg, nem akarunk bántani.
Ha támadólag lépnek fel akkor megpróbálok egy energiapajzsot létrehozni kettőnk köré.

Ha nem, akkor körülnézek, hátha találok valamit.
kép
0

#226 Felhasználó nem aktív   Klenon 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 302
  • Csatlakozott: 05-január 12

Elküldve: 17 december 2013 - 08:13

Klenon:

Odasétálok Katarakta-hoz és megszólítom.
– Én is örvendek a viszont találkozásnak Mester. Remélem, jobban érzi magát. Időközben találkoztam egy tanítványával, Eszpera-val. Nagyon kedves és megértő teremtés, bár a jelenlétem valódi történetét ettől függetlenül nem mertem megosztani vele. Amint láthatja, a cukijegyem is eltüntetnem egy illúzió bűbájjal, hogy ne keltsek a kelleténél nagyobb feltűnést. – említem, miközben megmutatom az oldalam.
– Mondjuk, a hely és korismereti hiányosságaim okozhatnak még kellemetlenséget. – mesélek kissé pironkodva Katarakta-nak, ahogy eszembe jut, milyen furcsán néztek rám az étteremben, mikor szőlőlevet kértem. – Szépmező Szárnyával külön váltunk, hogy jobban körül tudjunk nézni. De be kell vallanom, nem igazán tudom, hol kéne kezdem. Ráadásul ez az úgynevezett „Fekete Kód” is a nyakunkon van. Azt hiszem, jól jönne valamilyen útmutatás.
Már pont hagyni akartam volna megszólalni a Mestert, amikor hirtelen eszembe jutott valami.
– Mondja csak Mester, maga szerint mit jelenthet az a szöveg, hogy "Ahol a fák elérik a hegyek lábát, ott találod majd gondjaidra a megoldást..."?

OFF – párbeszéd kezdeményezése Katarakta Mesterrel. – OFF
0

#227 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 21 december 2013 - 08:31

Klenon

- Várj csak egy pillanatot! – emeli fel a hangját Paszuly – te azt mondod, hogy...
Hangját és érzéseit türtőzteti, mikor szúrós tekintettel rápillantott Katarakta, aki helyébe át is vette a szót az ágyában feküdve.
Ekkor veszed észre, hogy a fémes végtagja lecsatoltan álldogál az ágya mellett, hiszen csonka végtagját még csak szavai hallata alatt veszed észre.
- Köszönöm, Klenon, már jobban érzem magam – ráérősen, nyugodt hangnemben szólt – a helyi orvosok tudják, hogyan kell gyógyítani, még akkor is, ha csak kevesebben is vannak, mint lennének. Bár időm nagy részét a hegyek járataiban töltöttem, kevesebbet foglalkozva a helyi területtel, de talán az a szöveg jelentheti az útmutatást.
- Ahol a fák érik a hegyek lábát... - töprengett a kissárkány – nyilván az Elvadult Gerinc lehet az, ha a legközelebbit érti a szöveg... Egyébként milyen szöveg ez?
Paszuly kérdésére Katarakta is bólintott, kíváncsian várva a választ.
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#228 Felhasználó nem aktív   Klenon 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 302
  • Csatlakozott: 05-január 12

Elküldve: 22 december 2013 - 12:47

Klenon:

– Tudjátok, az idekerülésem előtti pillanatok egy része sajnos elveszett számomra. Ezért megpróbáltam egy emlékidéző bűbájt használni, hátha így rálelhetek néhány válaszra. Ekkor omlott be a járat a Kohónál, ami miatt már nem volt lehetőségem elmondani önnek Mester, hogy mit láttam. A varázslatom annyiban sikeres volt, hogy azóta már beugrott néhány foszlány. – kezdek válaszolni a többiek kérdésére és bár ezt az ominózus szöveget akkor hallottam, mikor Eszpera segített a fejfájásomon, ennek a megemlítését nem éreztem fontosnak közölni.
– Ekkor rémlett fel ez az idézet. Egyébként sajnos nem sok használható dolgot láttam. Az esküvő napján, amikor utolért minket a végzett, egy fekete alikornis támadott meg minket, akinek fehér, pupilla nélküli szemei voltak... Nem tehettünk semmit. Ez a lény úgy nevezte magár, hogy ő az egyik Első. Aztán nem tudom, mi történt, de később láttam egy másik alikornis. Egy hímet, akinek szintén fekete volt a szőrzete és szürke, élettelennek tűnő sörénye volt.
Ekkor elgondolkodom egy kicsit.
– Ez talán nem tartozik ide Mester, de mielőtt el tetszett ájulni az alagútban, azt mondta nekünk, hogy a "A kamra... az megoldást adhat...", ezt mire értette?

OFF – párbeszéd vége. – OFF
0

#229 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 23 december 2013 - 09:07

Szépmező Szárnya:

Ezt meg mire véljem? Ha kezeltetem magam, akkor máris Nestra alá leszek beosztva? Én nem orvosi sátrakat akarok védelmezni, és nem is Grim ostromgépeit szeretném fedezni. Nekem az első sorokban a helyem. Úgy tehetek a legtöbbet a győzelemért, ha a frontvonalban harcolok!
A sebemben lüktető fájdalom visszatereli gondolatomat.
"- Oké, ezt azért is kezeltetni kell. Majd akadékoskodok az orvos után."- elindulok a kék sátor felé.

Útközben sokan felismernek a párbaj végett, és összesúgnak. Nem tudom mennyire lettem ismert, de remélem annyira nem. Azért mégis csak okosabb lenne meghúzni magam.
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

#230 Felhasználó nem aktív   Andrea 

  • Detektív póni
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 681
  • Csatlakozott: 13-március 12

Elküldve: 25 december 2013 - 03:36

Összezavarodottan hallgatom Hajnit. Végül megkérdez engem, hogy kit értesítenék.
- Azt hiszem... megpróbálom Verdonot. Csak kérlek.. mondd el, hol találhatnám meg?
0

#231 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 06 január 2014 - 08:39

Sierra és Solar Flyheart

A mondandók után meglepettség ült ki Ábrándka arcán. Már szólni akart volna a kapitányhölgyhöz, mikor ő csak ennyit szólt.
- Hagy minket magunkra egy kis ideig... ha szólok, akkor visszajöhetsz!
A fehér pegazuskanca fejével bólintva, a helységből kivonult.
Egy rövidebb csend után az idős kanca megszólalt, nagyot sóhajtva előtte.
- Igen... a nevem Almásderes, ám előre is elnézéseteket kérem, de nem ismerem önöket.
Az eddig is ismeretes tanyasi "akcentusa" már korábbi kérdésénél kevésbé, ám most jobban érződött, hogy már nem használja. Egész beszédjén érződött, hogy próbálja az érzéseit elnyomni és ezt az érzelemmentes beszédmódját hallatta a későbbiekben.
- Ami azt illeti – folytatta tovább egy kis szünet után – a csaknem tizenöt éves itteni szolgálatom óta eléggé sok feladatott adtak nekem, hogy csak az igazi barátaimra és a családomra emlékezzek vissza... akik abban az időben hunytak el, ahonnét jöttetek...
Egy újabb mély levegőt véve, mintha valami keserű dolgot próbál elnyelni, egy néhány másodpercnyi szünet után témát váltott.
- Mindenesetre köszönöm, hogy megmentettétek mind Héricset és Ezüstszarvot... Elmondásuk alapján ti hősiesen viselkedtetek a homoksárkánnyal és az előzményeivel szemben, ám félek, hogy lényegesebb információk nélkül nem hagyhatják el a helységüket.

Terra herceg

Az árnyékok közt megbújó lények a vinnyogást abbahagyva továbbsugdolóztak. Nyelvük érthetetlen volt, ám nem tartott tovább kicsiny beszédjük, hisz az eddig megállíptott három szempárból, kettőnek a tulajdonosa kibújt az árnyékok védett zugából.
Mintha azokat a szobrokat láttátok volna, amelyek mellett elhaladtatok, ám ez a kettő sokkalta alacsonyabb – két lábon állva vagy két fejjel alacsonyabbak voltak – továbbá kerekdedebb pofájukkal kölyköknek tűntek.
Az egyik kistermetű, soványabb kutyára hasonlító lény, amelynek fülbevalóhoz hasonló karikát viselt a jobb fülén, míg a másik kölyök, egyszerű mellényszerű ruhácskát viselve.
- Kék Villám... - mutatott saját magára a kanca, majd feléd mutatva legalább bemutatkozni próbált ennek a két jövevénynek – Terra...
A kettő összesugdolózott, majd közelebb lépve Kék Villámhoz a saját nyelvükön beszéltek hozzá.
Amint kiderült, hogy ezek ketten nem veszélyesek, Kék Villámra hagyva a "gyerekfelügyeletet", az egyik közelebbi iratokat tartalmazó asztalon kezdted vizsgálni a tekercseket, könyveket, ám amint kiderült pár levitáztatás után, ezek az iratok nagy többsége ugyanazzal a képírásos jelrendszerrel íródtak, mint amiket láttatok.

Klenon

Paszuly a legutóbbi kérdésedre ismét Katarakta felé fordította a fejét.
- Tényleg el kell mondani neki? – kérdezte mesterét a hüllő.
A mester egy egyszerű bólintással válaszolva feléd fordítva tekintetét a következőeket mondta.
- A régi iratok szerint Vereor vissza akarta hozni a múltat, az akkori nagy háborút. Ám varázslata kudarcot vallott. A múltjának csak darabjait hozatta vissza, amelyek hatással voltak az ország arculatára...
Elbeszélésére Paszuly is tátott szájjal hallgatott, tekintete olyan volt, mintha most először hallaná ezeket a részeket.
- ...tavak száradtak ki, hegyek törtek fel a sík talajról, a felhőknek saját akaratuk lett, hatalmas kataklizmát okozva Equestria akkori népére. Ha ez nem lett volna elegendő a kataklizma alatti háborúból menekülőknek, később tudták meg, hogy a Félelem alikornisa áldozatai közt a hercegnőitek is szerepeltek. A mágiával való kapocs akkor szűnt meg létezni...
- De várjunk... ez akkor mit jelentett? – Paszuly vágott bele a mester szavaiba.
- Legyen elég annyi – magyarázta Katarakta kettőtöknek – hogy a Kohót azért rendezték be ide, mivel a mágia utolsó kis kapcsa itt volt fellelhető. Egyedül itt láthatták az elődeim, hogy az unikornisok varázsolhattak, a pegazusok el tudták mozgatni a felhőket és a földipónik patái alatt a kopár földből ehető növények virágoztak ki. Feladatomhoz tartozik, hogy ezért is védjem a Kohót, mert nélküle megint elveszthetnék a kapcsolatot a mágiával, magunk ellen fordítanánk a természetet. Ha eléggé feltöltődne a Kohó mágiával, akár nemcsak egy-két kivételes póninak, hanem mindenkinek lehetne cukijegye és békét adhatna területre... Ezért tartottam fontosnak, hogy megvédjem a beromboló járatban.

Szépmező Szárnya

- Hé, várj! – pattan melléd Ásós, aki próbálja a hangulatodat jobbá tenni – Egyszerűen hihetetlen volt ez a párbaj… Persze, az biztos volt, hogy a félszemű nyeri meg, de legalább te is beleadtál apait-anyait! Legalább egy kicsit felfigyelnek ránk, hogy legalább volt merszed kiállni a százados ellen... kíváncsi vagyok milyen feladatokkal fog ellátni minket Nestra...
Mire kimondta utolsó pár szavát, már a sátorhoz értetek. Látható volt, hogy környezete alapján orvosi sátor volt. Még el sem kezdődött a seregmenetel – netalántán az első ütközet – de máris fehér köpenyt hordó pónik próbáltak segíteni egy-kettő pórul járt önkéntesen, akik sérüléseik alapján vagy nem tudták időben elkapni újonnan szerzett fegyverüket, vagy a tömeg nyomása alatt szereztek néhány zúzódást, valamint látható volt pár, azzal a csőszerű fegyverrel gyakorlatozó is, amelyek körül több unikornis is igyekezett a legközelebbi szabad sátorhoz állni.
- Hát... egyhamar nem lesz itt indulás... - szólt halkan a lelkes Ásós.
- Elnézést, de segíthetek valamiben? – hangzott egy kanca hangja előttetek.
A kanca a hagyományos orvosi felszerelésében bár, de nem tudta elrejteni aranysárga bundáját és vörös sörényét.

Rózsasörény

- Verdomo nagyúr, az Új-equestriai állam vezetője az Elvadult Rengetegtől délkeletről kezdi megközelíteni Vereor feltámadásának helyszínét toborzott seregével... - válaszolja Hajnalcsillám - ...próbáld meggyőzni, hogy véletlenül se vezesse seregét Kádencia ellen... mondd, hogy ősellensége feltámadott évszázezredes börtönéből...
Amint ezeket a szavakat mondta, láthatod, ahogy teste lassacskán átlátszóvá válik.
- A két Equestria sorsa rajtad múlhat... - feleli az eltűnőben levő Hajnalcsillám – azon a járaton keresztül kirepülhetsz a Vágtaszeget tartó hegyből...
Eltünedező patájával jelezve az irányt, nem adva magyarázatot arra, mi történik vele tovább mondja feladatodat.
- Mikor kiérsz a hegyből, az Elvadult Rengeteget könnyen meg fogod találni... de légy résen... Mert fontos vagy nekem...
Mielőtt teljesen eltűnt volna hideg érintésével próbált meg átölelni – az előzőhöz hasonlóan – nem érezted az unikornis ölelését.
Mielőtt próbálnád feldolgozni, mégis mi történt veled, Hajnalcsillámot nem találod, egyedül vagy a hercegnők szoborbörtöneivel, egyetlen látható alagúttal, meg az elhamvadó könyvekkel.
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#232 Felhasználó nem aktív   GeN.Garus 

  • Draconian Executor
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 1.937
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Drakonian

Elküldve: 07 január 2014 - 03:26

SolarFlyheart

Kissé elgondolkodva Almásderes mondandóján apró furcsaságra leszek figyelmes

-De... ha az ön családja a mi időnkben halt meg... az nagyon régen volt valószínűleg, akkor ön hogy lehet még mindíg...

Elharapom a mondandóm végét, hisz nem szeretném megsérteni őt ilyen eszmejárattatással, így gyorsan próbálok témát terelni.

-Kérem higgyje el, hasznos tagjai lehetünk a legénységének, ha megengedi a közlekedést a hajóján.

Majd kissé elhalkulva folytatom talán csak magamnak mondva.

-És persze többet tudni az itteni helyzetről.

Eközben földipóni társam felé nézek, hátha a szemkontaktusomból megérti hogy helyeselje a felvetésem, a nagyobb sikeresély érdekében.
indörökké Equestria! Mindörökké Őfelsége Luna!!

SPARTA!

Spoiler

kép
3

#233 Felhasználó nem aktív   SierraSix 

  • Amatőr Profi és Elementáli Sajt
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 214
  • Csatlakozott: 07-július 12
  • Location:Mögötted

Elküldve: 04 február 2014 - 08:45

Sierrasix:

- Természetesen. - Bólintok. - Értek a felcserkedéshez, hogyha abban kell segíteni. Információügyben viszont nem sok dolgot tudok mondani. Nem sok dolog történt azon kívül , hogy megmenekültünk a homoksárkány elől. Amúgyse tudnák menni sehova...

Ekkor egy jeges gondolat miatt kiráz a hideg.

"De a céltalanság nem jó útitárs, Kinti... Célt kell találj, mert cél nélkül úttalan suhansz, szellemként, és a szellemek nem élnek. Ha élni akarsz, keress célt.
Minden más másodlagos."

Történt valami.
A farkasok.
A cél.

- Bár... kapitány, lenne önnek egy kérdésem. - Fölnézek Almásderes arcába. - Nem tudhatom, hogy mi történt önnel és a Harmónia Elemeivel, de... úgy hallottam, hogy önök többször is harcoltak nagyobb gonosztevők ellen... tudom, nem állna jogomban ilyet kérdezni, de... Történt-e valami olyan nagyobb dolog, ami miatt ez az egész időhasadás megtörténhetet... például egy alikornis, aki a Lidérctáltosnál is erősebb?
Sok ötletem van,de más kérdés hogy működnek-e.

Praise the Sun! - Solaire of Astora
3

#234 Felhasználó nem aktív   Terra 

  • Lemonwater
  • PipaPipaPipaPipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Csikó
  • Hozzászólás: 2.361
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:You can't even imagine.

Elküldve: 10 február 2014 - 05:51

Terra

Hieroglifikus írás mindenütt... Szinte már csak futólag lapozom az asztalon a könyveket, hátha "kiesik" belőle valami jegyzet, vagy akármi amivel több információhoz juthatnék, miközben elmélkedek
Ugyan mik lehetnek a többi teremben?
Bár a tekercs egyértelműnek tűnik, a többi már korántsem ennyire logikus.
A tűz talán fűtőterem lehet, vagy valami ilyesmi... Jogarszerű tárgy...Trónterem?
Felfele irányuló nyilak szinte egyértelműen feljebb vezethet, talán ki a szabadba, bár a nap is ugyanezt sugallja.
De az a kocka... semmi másra nem tudok gondolni, mint hogy az az objektum lehet ott, amiről a cetli mesélt.
Ekkor a két kutyaszerű lényre tekintek, akikre Kékvillám vigyáz éppen. Mivel nem kihalt ez a hely, valószínűleg őrzik is.
Bár ez a két gyerek barátságosnak tűnik, ki tudja hogy a többi itt élő hasonló lények hogy viszonyulnak hozzánk.
Ekkor a harmadik, még mindig a sötétben kuksoló lényre nézek.
Ő miért nem jött elő? Talán félne? Vagy beteg? Vagy csak egyszerűen nem érdekli kik vagy mik vagyunk.
Miután befejeztem az asztalon található könyvek átnézését, visszamegyek Kék villámhoz, és megkérdezem tőle hogy jutott e valamire a kölyköket és a harmadik lényt illetően.
kép
2

#235 Felhasználó nem aktív   Klenon 

  • Hű tag
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 302
  • Csatlakozott: 05-január 12

Elküldve: 11 február 2014 - 01:32

Klenon:

Ahogy végigpróbálom gondolni Katarakta szavait, rá kell döbbennem, miszerint teljesen tanácstalan vagyok.
– Nem vagyok benne biztos, hogy most annyira jó lenne visszahozni a cukijegyeket, hiszen amilyen feszült most a légkör, szerintem az újonnan szerzett képességeket inkább egymás ellen használnák a delikvensek. Amíg a háború küszöbén állunk, addig minden lépést kétszer is meg kell gondolni. De talán a békét csak a régi úrnők hozhatják el. Tényleg, az évezredek alatt, senki sem kereste őket? Vagy ha az ő felkutatásuk most nem járható út, akkor merre kéne kezdenem? Egyáltalán miben reménykedhetek, Mester?
1

#236 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 12 február 2014 - 08:41

Szépmező Szárnya:

"- Na persze Ásós, már csak az hiányzik, hogy minden percben szemek kísérjenek."
- Elnézést kérek, ön Nestra?

/Párbeszéd kezdeményezése./
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
1

#237 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 13 február 2014 - 07:04

Szépmező Szárnya

- Természetesen – felelte a vörös sörényű földipóni – miben segi...
Hangja elakadt egy-két másodpercre, amint megpillantotta sérülésedet.
- Ohh... jobb oldali vállsérülés – hangjából érződött, hogy elege lehet a mai nappal – a vágásból gondolom, hogy megvágta magát, esetleg, mint az előtte levő bolond, vívott... ahogy az állásából látom, a deltaizom kevésbé sérülhetett meg, viszont a mélyebb hatásait így nem látom, mennyire súlyos. Ha nem bánja, elküldetem az egyik orvoshoz, hogy megvizsgálhassák tüzetesen, ha nem akar esetleg egy komolyabb gyulladásban szenvedni az elkövetkezendő napokban.
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
1

#238 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 13 február 2014 - 07:13

Szépmező Szárnya:

- Persze, beleegyezem.- válaszolom szinte azonnal, bólintással kísérve.
Hangulata alapján jobbnak látom, ha nem most beszélek hozzá. Talán majd ha kipihente magát, vagy lenyugodott. Ilyen állapotban türelme sincs odafigyelni a szavaimra.

/Párbeszéd vége?/
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
1

#239 Felhasználó nem aktív   Gabe 

  • Overwatch
  • PipaPipaPipa
  • Csoport: Tagok
  • Hozzászólás: 403
  • Csatlakozott: 20-december 11
  • Location:Source Code

Elküldve: 13 február 2014 - 10:48

Szépmező Szárnya
/még mi nem :D/

- Rendben... - Nestra fél mosollyal nyugtázta válaszod – Előtte szeretném hallani, miféle ostobaságot művelt, hogy ezt a legközelebbi esetekre feljegyezzük...
- Hát nem tudja? – kérdezte felé Ásós – Éppenséggel már...
Ami miatt társad abbahagyta a beszédjét, az a kanca tekintetéből származott. Csak bal mellső lábával egyet dobbantott Nestra a talajra, mialatt tekintetével farkasszemet nézve a beszólóra, hogy ettől Sávos korábbi lelkesedése félelemmel nyugtázva fülét is hátrahúzta.
- Nem téged kérdeztelek, bányász... - mondta fáradt hangon Nestra, majd feléd tekintve a következőket mondta:
- Ahelyett, hogy a barátod óhajtana lelőni minden poént, inkább mondd el inkább a kis történeted... Mint a feljegyzéshez szükséges nevet, születési helyet, valamint azt, hogy kinek a parancsnoksága alatt szolgálsz!
"See, this is why I don't have friends! All they ever do is run around screaming causing problems for everyone until someone tries to kill them. Friends are like weeds that scream."
- Freeman's Mind; Episode 47.
0

#240 Felhasználó nem aktív   Bluedrake Miller 

  • Kormányzó
  • PipaPipaPipaPipa
  • Csoport: Őstagok
  • Hozzászólás: 780
  • Csatlakozott: 02-január 12
  • Location:Szentistván

Elküldve: 14 február 2014 - 09:50

Szépmező Szárnya:

- A nevem Szépmező Szárnya, Reinsből származom és még nem osztottak be engem, azaz minket senki alá.- Mutatok Ásósra is.- A sérülésemet pedig úgy szereztem, hogy párbajoztam Atlasz századossal. Nem tartott sokáig.
"Amint a nap a horizont mögé bukott, és kigyúltak az első csillagok, eszébe jutottak az interjúk, amelyeket a balvégzetű Columbia legénységével rögzített. Lelki szemei előtt még mindig látta ragyogó, reményteli arcukat, emlékezett szellemiségükre és mosolyukra [...] Ahogy most a lemenő nap által narancssárgára és rózsaszínre festett felhőket nézte, újra meggyászolta azokat a bátor lelkeket, akik örökre eltávoztak az emberi világból.
A sűrűsödő homályba meredve, keserű gondolatai egyszeriben átadták helyüket valami másnak. Mintha nagy súlyt emeltek volna le a melléről. Lélegzetért kapott, és a levegő hihetetlenül édesen töltötte meg a tüdejét. Az érzés abban a pillanatban kitörülhetetlenül egybekapcsolódott benne a felhők szépségével.
[...] Nagy teher alól szabadult fel, amit addig öntudatlanul cipelt egész életében. És megértette.
Ötven-egynéhány évének valamennyi fájdalma, a félreértések, a sértődöttségek, mellőzöttségek, csalódások, az élet apró, mindennapos haláltusái most egyszeriben elszálltak. Helyükre pedig a megbocsátás mindent elborító érzése telepedett, úgy saját maga, mint embertársai iránt. Szeretet töltötte el minden és mindenki felé.
[...] Mielőtt egyáltalán rájöhetett volna, mit csinál, azon kapta magát, hogy sírdogálni kezd a tornác kis tóra néző hintaágyán ülve, szipog, és úgy itatja az egereket, ahogy tízéves kora óta soha."

James Stoddard: Csillag-vezére hányt-vetett hajóknak (részlet)
0

Téma megosztása:


  • (15 Oldal)
  • +
  • « Első
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • Utolsó »


Gyors Válasz

  

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó